Nem rossz, ha az ember a társaság lelke és a bulik középpontja, de néha felbecsülhetetlen értékû, ha magunkra maradhatunk gondolatainkkal és elképzeléseinkkel.

Kapcsolódó idézetek

1. Az élet sokkal értékesebb és érdekesebb, ha fennáll a valószínûsége, hogy elveszítjük. Míg fiatalok, erősek és egészségesek vagyunk, és előttünk az élet, nem is értékeljük igazán. Agatha Christie
2. Az teljesen rendben van, hogy legyenek céljaink, és csak előre, de szórakozás és barátok nélkül meghal a lelked. Ha pedig nincs lelked, akkor sikerek sincsenek. Ha nincs lelked, nem élsz. Oravecz Nóra
3. A buli megszervezése néha sokkal szórakoztatóbb, sokkal élvezetesebb, mint a mulatság.
4. Olyan könnyû azt gondolni, hogy azoknak az embereknek, akik fontosak nekünk, valahogy felfüggesztődik az életük, ha nem vagyunk a közelükben. Hogy valójában csak akkor kelnek életre, amikor velünk vannak, és igazából nem léteznek nélkülünk.
5. Ha nem érdeklek senkit, akkor nem is érzem magam igazi embernek. Akkor kapok levegőt, ha másokban gondolatokat ébresztek, ha nekik adhatok egy szeletet magamból, ha egyszerre élhetek mindenki agyában.
6. Megrendítő belegondolni, hogy nem pusztán önálló, másoktól elszigetelt lények vagyunk. Az, hogy az emberek ennyire össze vannak fonódva egymással, egyszerre óriási felelősség és mérhetetlenül értékes adomány.
7. Életünknek bizonyos eseményei a lelkünkbe égnek függetlenül attól, hogy akkor éppen mit gondolunk róluk. Jelentőségük sokszor csak az évek múltával, életünk tükrében értékelődik fel. Kováts Adél
8. Nem lehet mindig fent lenni, bizony, vannak szakadékok. De ha az embernek van egy egészséges önértékelése, pontosan tudja: ha a topon van, sok mindent túlértékelnek, túl könnyen megbocsátanak neki. Aztán eljön az idő, amikor az embert alulértékelik: ezt ugyanúgy nem szabad elhinni. Almási Éva
9. Néha vannak olyan gondolataink, amiket saját magunk sem értünk. Gondolatok, amik még csak nem is igazak, nem is tükrözik igazán az érzéseinket, de a fejünkben kavarognak, mert érdekes rájuk gondolni. Jay Asher
10. Én magam nem vagyok az ünneplésnek barátja, bár elismerem, szép a nagy emberi érzés; szép az, tömegbe gyûlni, s együtt dicsérni az Istent. Szép az, ha az emberi lelkek összefonódnak, egységbe tömörülnek, együtt emelik szemüket az égre, és egy ütemben dobban a szívük a magasság felé. Mert hisz ennek a kis emberi életnek, amelybe belepottyantunk, az ad mélyebb értelmet s értéket; ha legalább vágyni, érezni s ihletni bírjuk a Létezés kozmikusságát. Móricz Zsigmond