Nem tudom megjósolni, melyik irányba kanyarodik majd a jövő. Ám ha alapvetően és egyáltalán nem hiszünk benne, akkor csak egy dolog biztos, mégpedig hogy inkább szörnyûséges lesz, semmint csodálatos. (...) A klímaváltozás nem a jövő zenéje - a jelenben zajló folyamat, amelyet mi hoztunk a saját fejünkre, mert nem hittünk a jövőben.

Kapcsolódó idézetek

1. Én nem hiszek a jelenben... Ebben a rohanásban értelmét vesztette a jelen fogalma. (...) Itt csakis jövő van, amitől rettegünk. Mire lecsap ránk, már a következő pillanat gondolatától borzongunk. Talán ennek a félelemnek a vibrálása, maga a lüktető tudat, hogy élünk, az a jelen. Gerlóczy Márton
2. El sem tudjuk képzelni a jövő embereinek szenvedését, ezért nem is teszünk túl sokat értük. Amit most csinálunk, az olyan károkat okoz, amelyek csak évtizedek múlva fognak bekövetkezni, ezért nem is vállalunk értük felelősséget, és úgy állunk az egészhez, hogy az eljövendő nemzedékek gazdagabbak és erősebbek lesznek nálunk, úgyhogy meg tudják majd oldani a saját problémáikat. De mire odajutnának, ezek a problémák már akkorára nőnek, hogy nem lesznek képesek megoldani őket. (...) A klímaváltozás legrosszabb aspektusai visszafordíthatatlanok lesznek. A kihalásokat és az óceán felmelegedését nem lehet megoldani, bármennyi pénze is lesz a jövő embereinek. Kim Stanley Robinson
3. A jövő nem valami végkifejlet vagy ellipszis, nem is álomszerû, zenés, feketébe sötétülő végefőcím, hanem az előttünk álló napok sokasága. Az egyetlen biztosíték arra, hogy ezek a napok érjenek is valamit, az lehet, ha elképzeljük, milyennek szeretnénk őket, és elhisszük, hogy eljöhetnek, miközben azon munkálkodunk, hogy valóban el is következzenek. Mike Pearl
4. Valahányszor azt hisszük, ismerjük a jövőt, még ha csak egy pillanatig is, az megváltozik. Néha a jövő pillanatok alatt teljesen megváltozik, és számunkra csak a következő lépés eldöntése marad. Dönthetünk a félelem mellett, hogy csak állunk ott, remegve, mozdulatlanul, a legrosszabbat feltételezve, ami történhet, vagy előrelépünk az ismeretlenbe azt feltételezve, hogy csodálatos lesz.
5. Vannak, akik a jövő kiszámíthatatlansága miatt keseregnek, én azonban manapság már úgy gondolom, ez inkább afféle áldás, semmint átok. Mert egészen bizonyos vagyok benne, hogy ha előre sejthetnénk, mennyi keserûséget tartogat a jövőnk, félelmünkben magunkba fordulnánk, és soha nem ízlelnénk meg az életet. Jacqueline Carey
6. A klímaváltozás rendkívül megosztó jelenség, hiába van egyre nagyobb egyetértés a lehetséges forgatókönyveket illetően a tudósok között, a társadalmak nagyon különbözően ítélik meg a helyzetet, az érdektelenségtől az elutasításon át a szorongásig terjed a skála. Mindegy, hogy mit mondasz tehát, az emberek egy részét biztosan magadra haragítod. Kőhalmi Zoltán
7. A jövő nem egy hely, ahová tartunk: él már a jelenben is, a fejünkben, gondolatként. A jövőt mi hozzuk létre, de közben máris alakít bennünket. A jövő a jelenünket formáló fantáziavilág. Stephen Grosz
8. A változást előidézni nem ugyanaz, mint pusztán elmélkedni rajta vagy tanulmányozni. Ebből a nézőpontból a jövő nem valami kísérteties, irányíthatatlan dolognak tûnik, hanem olyasvalaminek, amit mi tervezünk és alkotunk. Jamie Susskind
9. A jövőnk nincs kőbe vésve, és nem arra vár, hogy megtörténhessen. Ezt a jövőt mi fogjuk megteremteni. Max Tegmark
10. Sohasem igazodunk a jelenhez. Jobban értékeljük a jövőt, úgy érezzük, mintha túl lassan jönne el, szeretnénk meggyorsítani a bekövetkeztét. Ugyanakkor a múltat idézzük, szeretnénk feltartóztatni, szerintünk nagyon gyorsan múlik el... Aki átvizsgálja a gondolatait, észreveszi, hogy azok csak a múlttal vagy a jövővel foglalkoznak. Alig gondolunk a jelenünkre, akkor is csak olyanformán, mintha azt akarnánk kideríteni, hogy mit is teszünk majd a jövőben. Tulajdonképp sohasem élünk igazán, csak reménykedünk, hogy majd még élünk. Blaise Pascal