Olykor egyetlen emberré zsugorodik össze a világ. Egyetlen magányos emberré egy kihalt fjordban.

Kapcsolódó idézetek

1. Vad, habzó nyálú tengerek falatjaként forgok, ha fekszem, s egyedül. Már mindent merek, de nincs értelme semminek sem. József Attila
2. Néha csak egyvalaki hiányzik, mégis az egész világ néptelennek tûnik. Alphonse de Lamartine
3. Ha az ember egészen magára marad, kezdi nagyon különös módon szemlélni a dolgokat. A fák megszûnnek fák lenni, a föld emberi arcot ölt, a kövek regélni kezdenek. Émile Zola
4. A magányosoknak egyetlen barát elvesztése a csillagok kihunyásával ér fel. On Sai
5. Ez történik, ha két ember (...) egymásra talál: a világ pont a megfelelő méretûre zsugorodik. Átalakul, hogy csak ők ketten férjenek bele, semmi más.
6. Itt járt egy ember, és nem csinált semmit, csak egyszer-egyszer egy hibát. Hogy épp rossz időben élt, rossz helyen, szürkén-fehéren, mint régi filmeken.
7. Az idő rútul bánhat azzal, aki magányos.
8. Amikor egyedül vagy - a tengeren, a sarki sötétben -, egy távollét életben tarthat. Akit szeretsz, karbantartja az elméd. De amikor csak a város másik végében van, ez olyan távollét, amely a csontodig rág.
9. Van, hogy a dolgok összejönnek, és úgy érezzük, egyedül vagyunk. Majd elmúlik, és minden visszaáll a régi kerékvágásba. Leiner Laura
10. Az ember nagyon sokféleképp lehet magányos. Fredrik Backman