Ugrás a tartalomra
Önmaguk istenítésére
vannak emberek
akik önző módon hisznek
pótolhatatlan egyetlenségükben
s hogy felettük nem jár el
a cserbenhagyó idő
a történelembe írva látják nevüket
pedig az csak egy kavargó porfelhő.
Kapcsolódó idézetek
-
Akadnak emberek, akik, miközben bizonygatják, hogy ők bámulják az elmúlt korok nagy neveit és eseményeit, csupán azért hajolnak vissza ezekhez, hogy mentséget leljenek a jelen vétkeire.
John Milton
-
Bizonyos emberek falakat emelnek maguk köré, s alig várják, hogy valaki ledöntse ezeket a falakat, s ha ez nem történik meg, örökre ismeretlenek maradnak.
-
Az emberek sok mindent hisznek. Lefoglalja őket a hitük.
Fredrik Backman
-
Úgy gondoljátok, hogy a hit nevében legyőzitek az éneteket; voltaképp azonban arra ácsingóztok, hogy átmentsétek az örökkévalóságba, mert nem elégedtek meg az itteni időtartammal. Beképzeltségetek a kifinomultságával túltesz minden evilági becsvágyon. A tietek mellett a dicsőségről szőtt álmok melyike ne bizonyulna füstnek és csalásnak? Hitetek voltaképp a nagyság kábulata, amit a közösség csak azért tûr meg, mert rejtekutakon lopakodik; kizárólagos rögeszmétek, hogy porból vagytok: az időtlenségre vágytok, s emiatt üldözitek az ember porhüvelyét szerteszóró időt.
Emil M. Cioran
-
Az emberek bezárkóznak a saját önző kis világukba, olyan terveket szőnek, amelyekből kihagyják a felebarátaikat, azt hiszik, hogy a bolygónk csak azért van, hogy kizsákmányolják, és kizárólag a saját ösztöneiket és vágyaikat követik anélkül, hogy gondolnának a közjóra.
Paulo Coelho
-
Az emberek azt hiszik magukról, hogy tudják, mit akarnak, pedig ez általában nincs így. Azért néha szerencsés esetben mégis beteljesül, amit akarnak.
Cormac McCarthy
-
Vannak emberek... emberek, akiknek az univerzum különleges sorsot szánt. Különleges örömöket vagy különleges gyötrelmeket. Isten a megmondhatója, mindannyian vonzódunk a szép és tönkrement dolgokhoz. Én is így voltam vele, de egyeseket nem lehet helyrehozni. Vagy ha mégis, csak olyan mértékû szeretettel és önfeláldozással, hogy abba a másik fél rokkan bele.
Cassandra Clare
-
Vannak olyanok, akik nem a meglevő életüket élik, hanem minden erejükkel egy másik, leendő életre készülődnek; ezzel fecsérlődik el az az idő is, amit a magukénak mondhatnának.
-
Talán a szerelem is legenda, a lélek legendája, amelyben némelyek ösztönösen hisznek, mások meg addig töprengenek rajta, míg a végén ők is csak hisznek benne.
Guy de Maupassant
-
Az emberek néha azt hiszik, miként bizonyos dolgok örökre el vannak feledve és el vannak temetve, és egyszerre csak kiderül, hogy élnek, és kifeszítették a koporsójuk fedelét.
Henry Rider Haggard