Régebben sokat könyörögtem, de rám se köpött az Isten, hát, gondoltam, kis pihenőt adok neki, és majd később próbálkozom újra. Mikor majd közeleg az órám.

Kapcsolódó idézetek

1. Az a sírás várjon. Várnia kell. Sokáig, akármeddig, nem tudom. Az isten verje meg lépteid nyomát. Lábaidra, lábaidra vigyázzon. Fodor Ákos
2. Most nem sietek, most nem rohanok, most nem tervezek, most nem akarok, most nem teszek semmit sem, csak engedem, hogy szeressen az Isten.
3. Könyörögtem az Istennek szépen, Hogy boldogságot dobjon le nékem. De elfelejtette, vagy túl messzire dobta, Később azt mondta, ez nem az ő dolga. Ha nem segítek magamon, csak magamra vethetek keresztet, Örökké mástól várni a megváltást nem lehet.
4. Ha nem élnék a kegyelem állapotában, könyörögni fogok Istenhez, részesítsen benne; ha meg abban élnék, könyörögni fogok: tartson is meg benne. Mark Twain
5. Istenem, milyen hamar itt lesz az idő, amikor többé nem látom, nem hallom a határozott, megnyugtató lépteit a házban, nem találom az asztalon a virágait! És mit értem el eddig? Álmodoztam, ringatóztam az élvezetben, ahelyett, hogy megnyertem volna, hogy harcoltam volna érte, hogy örökre magamhoz vonzottam volna! Minden eszembe jutott, amit valaha az igaz szerelemről mondott, száz finom, figyelmeztető szó, száz csendes csábítás, ígéret talán. S én kezdtem velük valamit? Semmit! Semmit! Hermann Hesse
6. Azon gondolkodom néha, hogy megbocsátja-e valaha az Isten azt, amit egymással teszünk. Aztán körbenézek, és rájövök, hogy Isten már rég itt hagyott minket.
7. Most, hogy meg kéne végre pihennem, most, hogy fáradtnak érzem mindenem, talán még egyszer jónak kéne lennem, aztán jöjjön, aminek jönni kell.
8. Szükségem volt Istenre, megadták, be is fogadtam, anélkül, hogy tudtam volna: őt kerestem. S mivel nem vert gyökeret a szívemben, egy darabig tengődött bennem, majd elhalt. Jean-Paul Sartre
9. Én kérem Istent, segítsen nekem. De hiszen az én dolgom Istent szolgálni, és nem neki kell engemet szolgálni. Csak erre kell emlékezni, és a nehézség megkönnyebbül. Lev Tolsztoj
10. Sokszor elveszíthetné az ember a türelmét, ha nem állana előttem az a gondolat, hogy Istennek milyen sok türelmébe került az én életem is.