Ugrás a tartalomra
Rettenetesen különbözőek a nézők, mások az elvárások, és egy-egy darab nem tud mindnek megfelelni. Viszont, ha körülnézne, mindenki találna (...) olyan előadást, amely neki tetsző eszközökkel viszi színre a partitúrát.
Kapcsolódó idézetek
-
Minden ember játszik valamit (...), némelyek tragédiát, mások komédiát vagy bohózatot, néha mind a hármat.
-
Mindannyian együgyû színjátékot játszunk. Ki jól, ki rosszul. Mindenkinek megvan a maga szerepe. Nem mi választjuk meg sajnos, épp melyik darab van repertoáron.
Bartal Tamás
-
A színház kiszámíthatatlan. Ugyanolyan erővel csinálja az ember azt is, amit a nézők nem szeretnek, és sokszor váratlan, hogy valamit megszeretnek.
Zsótér Sándor
-
Minden előadás egyszeri és megismételhetetlen. Mi, színészek sem vagyunk minden este ugyanolyan formában, időnként fáradtabban érkezünk a színházba, máskor könnyedebben, természetesebben reagálunk egymás gesztusaira is.
Mécs Károly
-
A színház fura mûfaj, itt nincsenek független vagy állandó értékek: mindig másokkal együtt érvényes az, amit én éppen csinálok. Nélkülük nem megy. Örökösen változó, kiszámíthatatlan, mindig van benne izgalom. Attól még, hogy én ma jó voltam a színpadon, nem jelenti azt, hogy holnap is az leszek... az is csak pillanatokra érvényes, ha azt érzem, igazán remekül összejött egy-egy előadás, a többiekkel és a közönséggel is mûködött a láthatatlan kémia.
Lovas Rozi
-
A közönség sokféleképpen ítél és ezért nincs olyan emberfia, aki előre meg tudná mondani valamelyik darabnak a sorsát.
Blaha Lujza
-
Én szinte mindent a magam kedvéért csinálok - hogy megértsek valamit, vagy azért, mert jólesik, szórakoztat. Ha az ember a közönségnek játszik, az szükségszerûen lerontja a "mûsor" színvonalát.
-
A közönség kiszámíthatatlan; mindenütt más, mindig változó ízlésû. Az énekes csak egyet tehet: azt, hogy teljes erőbedobással dolgozik minden felvételen, minden koncerten. Így ha nem is "jön be" néha egy-egy dal, amiben bíztunk, mégis megnyugvást ad az a tudat, hogy mi mindent megtettünk, amire a tehetségünkből és erőnkből futotta.
Kovács Kati
-
Egy előadás akkor lesz igazán jó, ha a benne részt vevők ugyanarra tartanak, és ebben benne kell legyen az ügyelő, a világosító, a díszletes és az öltöztető is. Ha csak egyikük is másképp gondolja, már bukhat és borulhat minden. Amikor azonban ez egyben összeáll, az felemelő tud lenni.
Auksz Éva
-
Mindenkihez más a kulcs: van, aki egyértelmû rendezői utasításra vár, és hibátlanul megvalósítja az elképzeléseimet, van, aki lassan, belülről, önállóan építkezik. Van, aki küszködik, más már az első próbán "hozza a karaktert". Ez alkat kérdése. Mindegyiket meg kell érteni. A rendezőnek ezt meg kell tanulnia.
Lengyel György