Semmi sem fontosabb a gondolataink féken tartásánál. Ügyelni kell az elme vad elefántjára, nehogy elszabaduljon, elkóboroljon. Csakis így őrizheti meg nyugalmát az ember, így kerülheti el, hogy kiszolgáltassa magát külső körülmények hatásának. Még ha eldugott remetelakban élünk is, ha gondolatainkat nem tartjuk folyamatosan szigorú felügyelet alatt, messzire kalandoznak. Még a teljes magányban is negatív érzések, rossz gondolatok seregei támadhatnak ránk.

Kapcsolódó idézetek

1. Hasonló kapcsolatban állunk az elménkkel, mint lovas a lovával. A ló (az elme) néha szeretne szabadon vágtatni vagy páfrányt legelni, ezért kitépi kezünkből a gyeplőt, és közben majdnem kirántja helyéből a vállunkat. A tudatos jelenlét nyelvén mindez azt jelenti: ha megrántjuk a gyeplőt, akkor az elménk csak még jobban fog tiltakozni. De ha csak gyengéden meghúzzuk, közben csettintünk, mint a cowboyok, és még azt is hozzátesszük, hogy "hó, öregfiú!", akkor elménk fokozatosan lelassít és engedelmeskedik, végül pedig odasúghatjuk neki, hogy "köszönöm". Ha elménk el akar vágtatni velünk, és erőszakosan visszarántjuk, akkor ledob bennünket, és elnyargal. Ha empátiával fordulunk önmagunk felé, ha ellen tudunk állni a követelőző gondolatoknak, akkor viszont elcsendesedik. Ruby Wax
2. Sok minden van ezen a világon, amitől félni kell. De a félelmeinknek semmi köze iszonytató maszkokhoz, mûanyag pókokhoz vagy rémületes szörnyekhez. Nem. A fejünkben kavargó gondolatok rémítenek a legjobban. Mi van, ha megbánja döntését? Mi van, ha tényleg boldogtalan? Mi van, ha a szerelem esélye örökre elúszott? Hogyan legyünk úrrá ezeken a gondolatainkon? Először is emlékeztessük magunkat: ami nem öl meg, attól csak erősebbek leszünk.
3. Képzeljük el, hogy elménk egy palack tiszta víz, és az alján homok van. Amikor elménket felzaklatják a gondolatok vagy az érzelmek, az olyan, mintha felráztuk volna az üveget: a homok felkavarodik, a víz zavarossá válik. Ám ha nyugodtan tartjuk a palackot a kezünkben, a homok leülepedik, ahogy a gondolataink is lecsillapodnak, ha egyszerûen csak figyeljük őket, és nem kezdünk el azonnal reagálni rájuk. Mint említettem: érzelmi problémákból gondolkodással nem fogjuk megtalálni a kivezető utat. Csak mélyebbre ássuk magunkat, ha megpróbáljuk kideríteni, miért érezzük, amit érzünk. Olyan ez, mint a hínár: minél inkább vergődünk, annál jobban belegabalyodunk. El kell fogadnunk, hogy a gondolatoknak nem tudunk gátat vetni, a történéseknek azonban igen. Ruby Wax
4. Meg kell tanulnunk, hogy ne higgyünk a magunk gondolatában azért, mert az a mi gondolatunk. Ellenkezőleg: éppen azért, mert a mi gondolatunk, féken kell tartanunk, és fokozott bizalmatlansággal kell bánnunk vele. Paul Valéry
5. Ha érezzük, hogy kezdenek elhatalmasodni rajtunk a setét gondolatok, ne csüggedjünk... De ne is hadakozzunk hevesen ellenük; hisz a tapasztalat is arra int, hogy a dühödt ellenszegülés nyomán csak tovább terjengnek és burjánzanak; ellenben szertefoszlanak, elenyésznek és megsemmisülnek, ha nem veszünk róluk tudomást, és nem aggályoskodunk felettük... Ne lázadjunk hát őrült módjára a melankolikus képzelmeink ellen, mert általa csupán gyengül és sorvad a testünk, és tovább romlik a helyzet; komfortosan gyûjtsünk hát erőt, és vértezzük fel bágyatag lelkünket, mert általa elemészthetjük és eloszlathatjuk e regulázatlan tumultust a fejünkben. John Moore
6. Ha érezzük, hogy kezdenek elhatalmasodni rajtunk a setét gondolatok, ne csüggedjünk... De ne is hadakozzunk hevesen ellenük; hisz a tapasztalat is arra int, hogy a dühödt ellenszegülés nyomán csak tovább terjengnek és burjánzanak; ellenben szertefoszlanak, elenyésznek és megsemmisülnek, ha nem veszünk róluk tudomást, és nem aggályoskodunk felettük... Ne lázadjunk hát őrült módjára a melankolikus képzelmeink ellen, mert általa csupán gyengül és sorvad a testünk, és tovább romlik a helyzet; komfortosan gyûjtsünk hát erőt, és vértezzük fel bágyatag lelkünket, mert általa elemészthetjük és eloszlathatjuk e regulázatlan tumultust a fejünkben. John Moore
7. Az elme részekre osztódik, és ezek néha ütköznek egymással. Az elefántot megülő ember csak korlátozott mértékben tudja irányítani, mit tegyen az elefánt, és így van ez elménk tudatos, racionális részével is. Jonathan Haidt
8. A gondolatokat úgy lehet dresszírozni, mint a jó kutyákat. Bolond ember az, aki galambszárnyra bízza a gondolatait. A galambok ide-oda röpködnek. Még bolondabb az, aki vadkacsa módjára szoktatja a gondolatait. Ezek a zöldfejû, hideg madarak mindig csak a vadvizeket, a hûvös tavakat keresik. Nem lehet gondolkozást tanulni senkitől, mert a gondolat egyedülvaló, amint érezni nem lehet megtanulni... De mégis van valami, fiam, ami megsegít. Dresszírozni kell a gondolatokat. Krúdy Gyula
9. A vágyak nagyon veszélyessé is tudnak válni. Eltompítanak higgadtságot, kimértséget, józanságot. Jól tudjuk, a vágyainkat képtelenség elûzni, bekúszik észrevétlenül a gondolatainkba, és követeli jussát. Időnként védekeznünk kell, ellenszegülni, de könnyû ezt mondani! Vajon hogyan lehet kordában tartani azt, ami kérlelhetetlenül helyet követel magának az életünkben? J. J. Stalter
10. Gondolataink szelektálásra, kontrollálásra és elengedésre várnak! Ha kritika nélkül elhisszük őket, teljesen kiszolgáltatottá válunk a saját negatív gondolati folyamatainknak. Basa Ágnes