Senki sem írta volna meg Bach muzsikáját, ha ő nem élt volna. Senki sem festett volna úgy, mint Picasso. Ez az, amit én kreativitásnak nevezek! De a tudósok? Ha A ma nem fedez fel valamit, majd felfedezi B holnap. A tudós mindössze a természet tükre - semmivel sem több.

Kapcsolódó idézetek

1. Láttam, milyen hatalmas különbség van a tudós és a mûvész között, amit előttem is sokan láttak már. Ha Bach, Beethoven, Picasso vagy Proust nem született volna meg, senki más nem teremtette volna meg a mûveiket. Örökre megmaradnak mint egyéniségek, akik, ha nagyon akarjuk, rekonstruálhatók - legalábbis valamennyire - munkáikból épülő emlékmûveik homlokzata mögött. A tudóst a fejlődés maga mögött hagyja, arca feledésbe merül. Ha A nem fedez fel egy bizonyos természeti törvényt, majd B felfedezi, talán később, talán más módszerekkel, de mit számít öt, ötven vagy száz év az örökkévalóság ege alatt? A tudomány eredményei soha nem végérvényesek. Georg Klein
2. A tudomány sosem tökéletes, mindig nyitott a másnapra, a másnapi felfedezésre, amivel majd kibővítik vagy korrigálják a tévedéseit. A mûvészet azonban mindig zárt marad, tehát valamilyen értelemben kívül tud maradni az időn; mert Bach olyan tökéletes, hogy azt soha senki nem fogja tudni felülmúlni.
3. Az emberi kreativitás minden látszat ellenére nem individualista forrásból származik, bármennyire is szeretik az emberek a nagy tudóst, a nagy politikust látni. A kreativitás közösségi folyamat, csak csoportokban jelenik meg. Előfordul már két embernél is, de minél kiterjedtebb a közösség, annál különösebb formái jelentkeznek. A kreativitás eredendően emberi tulajdonság, és kevés köze van az intelligenciához. Valamennyi kell hozzá, persze, de jóval kevesebb, mint gondolják. Csányi Vilmos
4. A kreativitás sem más, mint új összefüggések létesítése a külvilágból érkező információk alapján. Ezek az új gondolatok képezik a mûvészet, a tudomány és a technika új vívmányainak alapját. Dick Swaab
5. Nincs olyan tudós, költő, mûvész, festő, aki nem biztosítana arról, hogy amit alkotott, az csak olyan dolgok felfedezése, melyek már jóval azelőtt léteztek. William Kingdon Clifford
6. Akik nem mûvelnek valamilyen hagyományos mûvészetet, azok ódzkodnak mûvésznek nevezni magukat. Talán olyasminek tartják a kreativitást, ami különleges vagy ami kívül esik az ő képességeiken. A kiválasztott kevesek hivatásának tartják, azokénak, akik ilyen adottságokkal születnek. Ez szerencsére nem így van. (...) A kreativitás nem kizárólag a mûvészetre korlátozódik. Mindnyájan használjuk, méghozzá napi szinten. Az alkotás azt jelenti, hogy létrehozunk valamit, ami addig nem létezett. Ez lehet egy beszélgetés, egy probléma megoldása, üzenet egy barátnak, a bútorok átrendezése egy helyiségben, új útvonal keresése hazafelé. Rick Rubin
7. Nem kell zseninek lenni ahhoz, hogy valaki kutató lehessen. Hiszen akkor én magam sem lettem volna az. Iréne Joliot-Curie
8. Nincs olyan nagy költő, zeneszerző, festőmûvész vagy szobrász, mint a szerelmes. Ahhoz, hogy a mûvész megértse a szenvedés nagyszerû költészetét, előbb magának is szerelmesnek kell lennie. Nem a költők alkották a szerelmet, hanem a szerelem alkotta a költőket. Liviu Rebreanu
9. A tudomány szelleme egyben a jóakarat, a kölcsönös tisztelet és az emberi összetartás szelleme is. Ez azért van így, mert a tudományt nem egyetlen nemzet vagy emberfajta hozta létre, az az emberiség közös tulajdona, és a legkülönbözőbb származású és eredetû emberek teremtették meg. A tudósok egyetlen közösséget alkotnak, amely nem ismer térbeli és időbeli határokat. Bár én egy adott korban és egy adott közösségben élek, Newton, Pasteur és Bach állandó társaim. Bármelyik tudós közelebb áll hozzám, mint az utcabeli tejesember, és (...) mi, tudósok békésen meg tudjuk beszélni a problémáinkat még akkor is, ha kormányaink szívesebben látnák az ellenségeskedést. Szent-Györgyi Albert
10. A valódi tudós, különösen a matematikus, munkájától ugyanazt az érzést kapja, mint a mûvész. Az őt érő élmény épp akkora, és épp olyan jellegû. Henri Poincaré