Sérelmünkön nem tudjuk egykönnyen túltenni magunkat, szívünk mélyén pedig pontosan tudjuk, hogy kettőnk dolga addig nem fog rendbejönni, ameddig tudomást nem veszünk a közénk tolakodott problémáról.

Kapcsolódó idézetek

1. Nem tudhatjuk, milyen mély, milyen tágas a szívünk, míg a nyomorúság rá nem bocsátja felhőit és el nem árasztja sötétséggel. Charlotte Bronte
2. Ha nem tudunk igazán mit mondani, vegyük tudomásul, ne terheljük a másik felet azzal, hogy még ő könnyítsen rajtunk.
3. Magunkat emésztve, érzelmeket visszafojtva, teljesen felőrölve, össze-vissza kínlódva tekergetjük a szívünket, fáj, az biztos, de inkább ártunk neki, mert a másik nem tudhatja. Nem tudhatja, hogy mit érzel, hogy mire vágysz, hogy mennyire szeretnéd őt közelebb tudni magadhoz, hogy mit meg nem tennél érte, hogy mennyivel másabb lennél, ha ő lenne. De nincs. Közben meg ő ugyanezt éli át. Remegve, rettegve zárja be a szívét előtted és adja oda másnak, közben pedig csak rád vágyik, de nem kockáztat. Miért is tenné, hisz te sem mondasz semmit. Oravecz Nóra
4. Mindig figyelembe kell vennünk, hogy nem tudhatjuk, mi van a másik ember szívében, de ahhoz, hogy élni tudjunk, találgatnunk kell. Penn Jillette
5. Semmit sem tudunk. Még a velünk élő szeretteinkről sem tudjuk, mi zajlik a fejükben. Ismerjük a természetüket. Hogy mit szeretnek és mit nem. Sejtünk a vágyaikról valamit. Mégsem tudjuk, mi zajlik a fejükben. Száraz Miklós György
6. Igazunkat, őszinteségünket, gyötrelmeink egész súlyát csak halálunk után ismerik el. Amíg élünk, ügyünk eldöntetlen marad, kételkedésnél egyebet nem kaphatunk az emberektől. Albert Camus
7. A sérelem átcsordul más sérelmeken, akár a víz a köveken. Nem lehet előre látni, tudni, kit érint majd meg, és kin kerekedik fölül. Mark Lawrence
8. Akadnak olyan nehéz helyzetek az életünkben, amelyekről előre nem lehet tudni, mit vált ki belőlünk.
9. Mi van, ha rájövünk, nem mûködik a dolog közöttünk? Mégis kitartunk egymás mellett és elfogadjuk, hogy veszekszünk (...), de nem tudunk egymás nélkül élni. S így éljük le az életünket, boldogtalanul. Mégis boldogan, mert együtt vagyunk.
10. Sohase értjük meg a másikat, sohase ismerhetjük meg akaratának, vágyainak minden hullámzását. Sohasem sejthetjük a másik lelkének misztériumát, bármily közel érezzük is hozzánk. Guy de Maupassant