Ugrás a tartalomra
Siratom, hogy sírsz,
De én Éjszaka vagyok
S a reggelre fogom rá a könnyeimet.
Siratlak, mert élsz,
Siratlak, mert bőszen kutatod
Sírnivalódat,
Siratlak, mert az enyém vagy,
Siratlak, mert másként nem lehet,
Siratlak, siratlak, siratlak.
Kapcsolódó idézetek
-
Sírsz, hisz a szíved mélyén elhiszed,
Hogy szebb, ha együtt mondjuk ki: Ég veled!
Az út most kettéágazik, sok minden változik,
Hát ég veled, nehéz lesz nélküled.
-
Nem haltál meg, nem siratnak,
Mégis sírba teszlek.
Nem voltál te soha enyém,
Mégis én temetlek.
Harsányi Kálmán
-
Ma éjjel újra itt vagyok,
Mit érzek, láthatod.
Itt vagyok, és nem álmodom
A könnyeket arcodon.
Tudnod kell, mennyit érsz nekem:
Te vagy az életem.
-
Síromig szeretlek én, azontúl mindörökké,
Kérlek higgy nekem, te vagy az életem,
Ha nem leszel az enyém, hidd el, meghalok én,
Érzem, tudod, érzem.
-
Kérlek, ne sírj, ha valami bánt,
Hívj, egy szó, s dalom érted kiált.
Rám találsz majd, tudom, eljön az a nap,
Vágyom rád, oly messze vagy.
Zanzibár
-
Mosolyogva ébredek, mosolyogva félek,
mosolyogva kérek, mert mosolyogva élek,
mosolyogva nézek, csak mosolyogva érzek,
mosolyogj, ha kérlek, a mosolyodból élek.
-
Fáj a szivem: mondjam ki? Jaj,
hogy fáj Valakiért!
A teljes téli éjszakán
fenn volnék Valakiért.
Robert Burns
-
A sorsom, hogy érted éljek!
Eldobnék mindent, csupán, hogy érezd:
Áldott a végzet; szenvedni érted!
Mindent elmondtam,
S a szívem most újra könnyû és álmodó,
És aki rám néz, tudja már, hisz éreznie kell:
Igaz volt minden szó.
-
Csillag vagy fenn,
A föld én itt lenn,
Várom, hogy te
Beragyogj este...
Éjjel, ha altatsz,
Nappal, ha elhagysz,
Vissza, lehet, nem térsz,
De mégis itt vagy mindig.
-
Ha megdöglök egyszer, csak írjátok a síromra,
Nem mentem el, csak már nem annyira bírom ma.
Túl nehéz a lét, túl könnyû a vég,
A jobbakat úgyis az élet tépi szét.
Children of Distance