Ha megdöglök egyszer, csak írjátok a síromra, Nem mentem el, csak már nem annyira bírom ma. Túl nehéz a lét, túl könnyû a vég, A jobbakat úgyis az élet tépi szét.

Kapcsolódó idézetek

1. Én többször elképzeltem, hogy föladom. De nem adom föl. Rövid az élet, hosszú a sír. Élni kell, élni, amíg csak lehet. Dobray Sarolta
2. Örökké nem lehet sírni, Most szeress engem egy kicsit inkább, Örökké nem fogom bírni, De most ez is jó lesz, hogyha nincs más.
3. Nem meghalni nehéz. Meghalni igenis könnyû. Az életet itt hagyni, na, az pokoli.
4. Néha éld, hogy forog a világ, És ne nyalj talpakat szép szavakért, Légy halhatatlan, hagyj nyomot a földön, S érj célba, de csak magadért, Tudd, ki vagy, sajnáld, aki bánt, mert nem ez az érdem, Én éltem és most rajtad a sor, hogy élj s ne félj. Alvin és a mókusok
5. Nem haltál meg, nem siratnak, Mégis sírba teszlek. Nem voltál te soha enyém, Mégis én temetlek. Harsányi Kálmán
6. Itt élsz bennem, Mélyre temetve, Ahogy én leszek egyszer végleg, Hat láb mélyen, földbe döngölve, Egy test, két lélek, Így nem búcsúzhatsz el!
7. Saját halálunk sose fáj úgy, mint mások halála. Ó, könnyû neked, elbírod nélkülem a sírt, de bírjam, nélküled, az életet? Weöres Sándor
8. Nem valék erős meghalni, Mikor halnom lehetett: Nem vagyok erős hurcolni E rámszakadt életet. Ki veszi le vállaimról... De megálljunk, ne, - ne még! Súlyos a teher, de imhol Egy sugár előttem ég. Arany János
9. Ha ezt a létet összetörted, Majd támad más a rom felett. E föld ölén fakad, mi boldogíthat, S e nap ragyogja itt be kínjainkat; Ha már ledobtam ezt a terhet, Legyen, mi lesz, s ahogy lehet. Johann Wolfgang von Goethe
10. Siratom, hogy sírsz, De én Éjszaka vagyok S a reggelre fogom rá a könnyeimet. Siratlak, mert élsz, Siratlak, mert bőszen kutatod Sírnivalódat, Siratlak, mert az enyém vagy, Siratlak, mert másként nem lehet, Siratlak, siratlak, siratlak. Ady Endre