Ugrás a tartalomra
Soha egy kultúra sem vesződött azzal, hogy megtiltsa a férfiaknak a fotoszintetizálást, a nőknek, hogy gyorsabban fussanak a fénynél, vagy a negatív töltésû elektronoknak, hogy vonzzák egymást. "Természetes" és "természetellenes" fogalmaink valójában nem a biológiából, hanem bizonyos teológiai elméletekből erednek. A természetes teológiai jelentése: "összhangban van Isten szándékaival, aki a természetet teremtette." A keresztény teológusok szerint Isten teremtette az emberi testet, aki minden végtagot, minden szervet egy bizonyos célra szánt. Ha testrészeinket az Isten által elgondolt célra használjuk, az természetes viselkedés. Ha Isten szándékától eltérően használjuk őket, az természetellenes. Az evolúciónak azonban nincsen szándéka. A szervek valóban egy bizonyos funkcióra fejlődnek ki, de ha már léteznek, másféle használathoz is képesek alkalmazkodni. A száj például azért fejlődött ki, mert az első többsejtû organizmusoknak valahogy be kellett juttatniuk a tápanyagokat a testükbe. Erre a célra ma is használjuk a szánkat, de ezenkívül használjuk még csókolózásra, beszédre, és, ha netán mi vagyunk Rambo, biztosítószeg kihúzására a kézigránátból. Természetellenes ezek bármelyike csak azért, mert féregszerû őseink 600 millió éve nem csináltak ilyesmit a szájukkal?
Kapcsolódó idézetek
-
A kultúra váltig állítja, hogy csak azt tiltja, ami természetellenes. Biológiai szempontból azonban semmi sem természetellenes. Ami lehetséges, az definíció szerint természetes is. Valóban természetellenes, a természet törvényei ellen való viselkedés nem is létezhet, tehát szükségtelen tiltani.
Yuval Noah Harari
-
Amikor egy vallási tan azt állítja, hogy Isten a szerelmet és a nemi vágyat csupán a fajfenntartás céljából eszelte ki, nyilvánvaló, hogy sem a szerelmet, sem a nemek vonzásának mélyebb, metafizikai okát nem ismeri. Mi nem "fajfenntartani" akarunk, hanem szeretni. Egybeölelni azt, ami kettéhasadt.
Müller Péter
-
Egy asszony mindig tudja, miért akar gyereket. Ha másért nem, egyszerûen azért, mert százmillió másik asszonynak van, de neki még nincs. Ösztön? És ha az? Megfogható okokból keletkezett az élőlényekben az ösztön, vagy (...) az Isten találta volna ki véletlenül? A maga istene se, a más vallások istenei se csinálnak semmit véletlenül.
Szilvási Lajos
-
Alighanem csak a kötözni való bolondok tagadják, hogy a gyomor azért teremtetett, hogy emésszen, a szem, hogy lásson, a fül, hogy halljon. (...) Igen, mondják, de ha Isten egyvalamit szemmel láthatóan szándékosan teremtett, akkor mindent szándékosan kellett tennie. Nevetséges volna egy adott esetben elfogadni a Gondviselést, a többi esetben pedig tagadni. Mindazt, ami létrejött, Isten előre látta és elrendezte. Nincsen elrendezés cél nélkül; nincs okozat ok nélkül; tehát minden egyformán egy végső ok eredménye.
Voltaire
-
Az ember a természetellenest teszi meg erénynek, s szégyelli azt, ami természetes. Hogyan szerethetünk valakit földöntúli szerelemmel, mikor tudjuk, hogy szakadatlanul mûködő bélrendszerrel rendelkezik? A szerelem tárgya, amint a tyúkszemét metéli! Ha a megvadult szerelmesnek rendszeresen végig kellene néznie titokban, hogy mit csinál imádottja, amikor egyedül hiszi magát, ugyan meddig tartana a szerelme? Férfi és nő: ennyi az egész. A többi sallang, cifraság.
Száraz Miklós György
-
Megkapjuk a természet gyümölcseit anélkül, hogy meg kellene terveznünk, sőt, anélkül, hogy meg kellene értenünk, hogyan is jönnek létre. El tudod képzelni a csodálatot, a hálát, melyet távoli őseink éreztek, amikor eltöprengtek ezen a ki nem érdemelt gondoskodáson, amit ingyen kaptak a világegyetemtől? Nem csoda, hogy az ősi vallásos gondolkodók azt mondták, Isten teremtette a világot, és azt, hogy Isten adta nekünk a világot. Az első a szerénység kifejezése, a második a háláé. Szomorú, hogy idővel a teológusok kiforgatták ezt a felismerést, hogy azt értsék alatta: "Isten nekünk adta ezt a világot, hogy kihasználjuk, irányítsuk, uralkodjunk felette."
Charles Eisenstein
-
Ahhoz, hogy a vallás elfogadható legyen a tudomány számára, fontos megvizsgálni annak a hipotézisét, hogy a természetben egy Intelligencia mûködik. Az intelligens Isten melletti bizonyítékokról szóló vita olyan régi, mint maga a filozófia. A tervezettségre alapozó érv bár közhelyszerû, soha nem sikerült igazán megcáfolni azt. Ellenkezőleg, ahogy egyre többet ismerünk meg a világból, annak a valószínûsége, hogy az véletlenszerû folyamatok révén jött létre, egyre távolabbi, olyannyira, hogy kevés tudományos gondolkodó állna ki ma egy ateista hozzáállás mellett.
Arthur Compton
-
Isten az embert társas lénynek teremtette. Nem csak hajlandóságot és szükségszerûséget oltott beléje arra, hogy a hozzá hasonlók társaságában éljen, hanem nyelvet is adott neki, hogy ez a társulás hatalmas eszközévé és kötelékévé váljék. Az ember szervei tehát természetszerûen úgy alakultak, hogy alkalmasak legyenek ama tagolt hangok formálására, amelyeket szavaknak nevezünk. De ez a nyelv keletkezéséhez még nem volt elegendő, hiszen a papagájok és más madarak is megtaníthatók tagolt hangok elég tiszta kiejtésére, és mégsem tudnak egyáltalán nyelvet kialakítani.
John Locke
-
Azt mondják, egy tökéletes Isten teremtette az emberi testet, és aztán elítél annak a mutogatásáért. Az Isten szerelemére! (...) Ha a tabu programsor nem lenne belénk égetve, vállrándításra sem méltatná senki a meztelenséget.
David Icke
-
Vadászatra és gyûjtögetésre teremtettek minket: az őskorban futni kellett, hogy ételhez jussunk. Valóban nem kell hetente maratont futni, de a testünk nagyon bölcs. Ahhoz alkalmazkodik, amit csinálunk.
Marijke ten Cate