Ugrás a tartalomra
Sokan azért futnak ultramaratont, amiért mások hangulatjavító szereket vesznek magukhoz. Eszemben sincs kisebbíteni mindazt - barátságokat, teljesítményt, a természet lélekemelő közelségét -, amivel pályám megajándékozott. De minél messzebbre és hosszabban futottam, annál nyilvánvalóbb lett, hogy leginkább egy lelkiállapotot kergetek - egy lelki helyet, ahol korábban óriásinak látszó gondjaim semmivé olvadnak, ahol egészen tisztán, élesen látom a világegyetem és a jelen pillanat időtlen szépségét. Persze nem azért kezd el futni az ember, hogy ezt a látomásos állapotot előidézze. Én biztosan nem ezért kezdtem. De aki rendszeresen fut ultra távokat, elkerülhetetlenül belekerül. Azt kell megtanulni, hogy az ember felismerje a pillanatot, amikor tulajdon látomásának bûvöletébe kerül.
Kapcsolódó idézetek
-
A futásom célja az, hogy napi szinten kapcsolatban legyek a testemmel és megéljem azt, hogy a testem vagyok. Nem csak a fejem, az agyam, a gondolataim, a lelkem vagy az érzelmeim. Ez számomra az egység érzését adja, azt, hogy egyben és rendben vagyok.
Cserháti Éva
-
A rendszeres futás önmagában is hálás dolog. A versenyszellemtől áthatott futót pedig még nagyobb megelégedéssel tölti el, amikor azt tapasztalja, hogy egyre gyorsabban és messzebbre tud futni, miközben új kihívások elé állítja önmagát. Az eredményesség remek hajtóerő, arra ösztönöz, hogy lankadatlan energiával eddzünk.
Scott Jurek
-
Az ultratávok leggyötrelmesebb velejárója az, hogy az ember hosszú-hosszú időre egyedül marad a gondolataival. Ha egy zene vagy dal motoszkál a fejedben, jó zene legyen. Ha egy történet nem hagy nyugodni, akkor jársz jól, ha meséd a kitartásról szól. Ultrafutás közben nincs helye borús gondolatoknak. A legtöbben nem azért adják fel, mert a testük nem bírja.
Scott Jurek
-
Ha futsz, bárki lehetsz. Érzed a tested, kitöltöd a tested, kikapcsolod a gondolataidat és az érzelmeidet. Ha versenyzel, átveszi az irányítást a tested, és te hagyod, mert győzni akarsz. A sebesség megtöri az akaratod, semmissé teszi az ellenállásod, és átlök a célszalagon.
David Levithan
-
A futás nem holmi varázsbab, és nem várhatom el tőle, hogy hozzászoktasson az élet valódi szomorúságához. Tisztában vagyok vele. Az életem nehéz időszakaiban azonban - anélkül, hogy tudatában lettem volna - végül mégiscsak szert tettem egyfajta küzdőszellemre, amely mindennap a segítségemre volt, amióta csak ott találtam magam a padlón, és azon tanakodtam, vajon fel tudok-e még egyszer állni onnan. Segített kikecmeregnem a saját készítésû kalitkámból; új feladatokra, új tapasztalatokra, igaz szeretetre, és olyasfajta optimizmusra meg önbizalomra sarkallt, ami által több lehetek egy szorongástól béna nőnél. Új identitásra tettem szert általa, amely immár nem a veszélyt és a rettegést látta mindenekelőtt. Talán nem túlzás azt állítani, hogy kifutottam a lelki nyomorúságból. A futás megváltoztatta az életemet.
-
A hosszútávfutás mentális része egy nagyon összetett dolog. Leginkább önismeretet igényel vagy feltételez az emberről, hogy tudja a korlátait, hogy tudja, hogy meg tudja győzni magát, hogy tudja, hogy mit keres ott, hogy tudja, hogy mi a célja, és azt, hogy az egészet tekintve ez egy viszonylag értelmetlen dolog, és ezt is elfogadja.
Simonyi Balázs
-
Futok, mert futhatok, mert muszáj. Mert szeretném látni, meddig juthatok, mielőtt meg kell állnom.
Libba Bray
-
Az én betegségem mindig afféle kegyelmi állapot. Olyan, mint egy hosszú utazás sok országban. Az utazás nagyon fontos, mert anélkül nincs módunk az összehasonlításra. Én higgadtabban tértem vissza a mindennapi életbe, mint ahogy eltûntem, mert azelőtt állandóan arra törekedtem, hogy megnyerjem a marathoni futás minden szakaszát.
Ma már tudom, hogy ha nem is vagyok minden részben az első, a végén akkor is nyerhetek.
Latinovits Zoltán
-
A futóversenyen (...) önmagaddal versenyzel, hogy lásd, mit értél el az edzéssel töltött hónapok alatt. Azért futsz, hogy jól érezd magad, és hogy együtt legyél azokkal az emberekkel, akik bár nem ismerik egymást, mind ugyanazt a célt tûzték ki maguk elé, és hogy segítsétek egymást, ha kezd fogyni az erőtök.
Marijke ten Cate
-
Az önismereti munka nem rövidtávfutás, ahol egy gyors rajt után szinte azonnal vége a futamnak. Inkább hasonítanám az ultramaratonhoz: hosszú, időnként kimerítő, és vannak pillanatok, mikor úgy érzi az ember, soha nem lesz vége, ám utólag élete legizgalmasabb élménye lehet.