Súlyos problémának látom, hogy a tudományos és az ismeretterjesztő könyvek piaca élesen elkülönül egymástól. A tudósok által írt szakkönyvek a legtöbbször nem jutnak el a szakmai közegnél szélesebb olvasóközönséghez, az ismeretterjesztő könyvek döntő többségét viszont nem kutatók írják. Ennek pedig megvannak a maga következményei.

Kapcsolódó idézetek

1. A tudomány nem az, amit gondolnak róla. Még a rangos szaklapokban megjelent munkák jelentős része is "junk", hibásan tervezett vizsgálatokból levont téves következtetések halmaza. Csak a kritikus szakértő képes eligazodni ezek közt, ezért a nagyközönségnek és a sajtónak nagyon óvatosnak, kritikusnak kellene lennie.
2. A kritika és a közönség elvárásai nem azonosak, így különbözik az egyes könyvek piaci megítélése, végső soron a sorsa, különböznek a szerzői sorsok is. Okoz ez némi zavarodottságot. Azt csak növeli, hogy igen silány, mûvészi értékeket alig hordozó alkotások sokkal népszerûbbek, sikeresebbek értékes, maradandó mûveknél, ennek bosszantó anyagi vonatkozásaival. Bodor Ádám
3. A közönségnek írok én is, de nem fogadhatom el irányítónak, mértékadónak a közönség mûvészeti kultúráját, sokban csiszolatlan ízlését. Az írónak ugyanúgy elvitathatatlan feladata mûve tartalmának, formájának megfelelő kidolgozása, ahogyan a tudós is a saját legjobb belátása szerint oldja meg problémáit, a szakmába be nem avatottak véleményére való tekintet nélkül. Kassák Lajos
4. A tudós gondolkodása egészen más pályán mozog, mások a célok. Minket az érdekel, hogy melyek a bizonyítható tények. Kutatást végzünk, az eredményeket publikáljuk, örülünk a sikernek, építünk a már megszerzett tudásra, tervezünk, pályázunk. Ez az életünk. (...) Ám a kutatóknak a közpolitika porondján megfelelni nem egyszerû. Ez most sok országban kiderült. Kemenesi Gábor
5. A tudósnak és az újságírónak más a feladata. Az újságírónak híreket kell közölnie. A tudósnak viszont meg kell próbálnia, legjobb tudása szerint, analizálni a valóságot. A valóság bonyolult, az analízis fáradságos. A legfontosabb fejleményeket ritkán lehet hírként közölni. Amíg hírnek számítanak, gyakran nagyon ingatag lábakon állnak. Mire nagyobb bizonyossággal vállalhatók, a hírértékük már elenyészett. A tudás növekedése organikus folyamat, türelmes építkezés, lépésről lépésre, évről évre, kutatótól kutatóig halad előre. A nagy és fontos "hírek" jelentőségét néha csak évekkel később értjük meg. Egyes esetekben évtizedek is eltelhetnek, mielőtt egy információ tudássá változik. Georg Klein
6. Az emberek elvei, eszméi, ízlése oly különbözők, hogy nehéz olyan könyvre akadni, amely mindenkinek tetszik, vagy olyanra, amely senkinek sem tetszik. John Locke
7. A tudományos ismereteket nehéz átadni kívülállóknak; túl sok mindent kell elmagyarázni, mielőtt elérünk a dolog lényegéhez. A kívülálló gyakran nem látja a fától az erdőt. A tudomány emberének azonban mindenképpen neki kell látnia e feladat különböző utakon való megoldásának, nem szabad elbátortalanodnia a nehézségek láttán. Victor Frederick Weisskopf
8. A science fiction az a speciális irodalmi terület, ahol szerintem főként olyan írók tudnak igazán sikeresek lenni, akik egyaránt otthonosan mozognak a reál és a humán területeken is, egyaránt értik az emberi psziché, az emberi motivációk, kapcsolatok, valamint a világ, az alapvető folyamatok, fizikai törvények mûködését. Viszont ez nem kötődik semmiféle végzettséghez, az emberek sokkal komplexebbek annál, minthogy éppen miből diplomáztak. Markovics Botond
9. A tudósok tanítása annyiféle, a hány a tudomány és a hány maga a tudós, az egyik a részletekbe mélyed, a másik inkább általános tételekkel foglalkozik, az egyik szaval, a másik diktál, az egyik kísérletez, a másik dedukál, egy mintára szabni valamennyit lehetetlen és nem is szabad, mert értéket e tanításnak épen annak egyéni jellege ad. Eötvös Loránd
10. Ha megmondható, hogy egy könyv miről szól, akkor az szakkönyv. Azt könnyû kijelenteni, hogy ez és ez a könyv a haltenyésztésről vagy a második világháború harci repülőgépeiről szól. Egy regény mindig sok mindenről szól, nem? (...) Honnan tudjam, hogy miről szólna annak, aki kérdezi? Száraz Miklós György