Ugrás a tartalomra
Szabónak lenni viselkedésforma, a szabó egész teste varr, a láb, a szem, a kar, minden a feladatra koncentrál, pedig egyedül csak a tû mozog.
Kapcsolódó idézetek
-
Ásás közben az ember ásóvá lesz. Az ember képes mindennek az alakját felvenni, amit vezet. Egy bicikliét, egy kocsiét, egy kamionét, egy repülőét, még egy ásóét is. Egy országét is.
A ló nem képes erre. Nem is törekszik. Ha ül rajta valaki, ő úgy viselkedik, mint egy ló, és továbbra sem veszi figyelembe, hogy a két oldalán lelóg valakinek a lába. Simán nekimegy az oldalával mindennek.
Kollár-Klemencz László
-
Hogy gyorsabban teljen a nap, jól jön egy kis fecsegés. Ám ez a leghaszontalanabb módja az időtöltésnek. Ha egy szabó egész nap csak tartja a tût a kezében és a vevőjével fecseg, soha nem készül el az az öltöny. De még az ujját is megszúrhatja közben, ha nem vigyáz. Egy szó mint száz, gyakran észre se vesszük, mivel telt el a nap, miért nem ment a munka. Az értelmetlen locsogás minden értelmes tevékenység halála.
Tendzin Gjaco
-
A ruha még nem teljesen az ember; a viselkedés a lényeges, a magatartás.
Törőcsik Mari
-
Az "író" nem foglalkozás, inkább létállapot. Az író akkor is dolgozik, sőt akkor dolgozik igazán, amikor látszólag civil. Mindig író, mindig figyel (egy speciális szögből néz), és várja - akár egy éhes kutya a csontot - , hogy az élet dobjon neki egy sztorit, egy szót, egy mondatot, vagy éppen csak egy mozdulatot, amit majd leírhat.
Cserna-Szabó András
-
A szobrászat nem olyasmi, amit elhatározunk, és sikerrel véghezvisszük. A szoboralkotás hatalmába keríti az embert, nem hagyja nyugton, gyötri, üldözi, úgyhogy előbb-utóbb kénytelen kiegyezni vele. Akkor egy rövid ideig megpihenhet, amíg újra nem kezdődik az egész.
Agatha Christie
-
Az igazi szolga a nagy dolgokban szolgai. A kar tán lusta, de a lélek frissen hajlik.
Illyés Gyula
-
Hogy hogyan hajlik finoman oldalra a nyaka, hogyan keresztezi a lábfejét a másik bokája mögé dugva. Szerintem a személyiségek ezekben a részletekben vannak elrejtve, és ha megfelelően elkapod őket, elkapod az embert magát.
Nathan Filer
-
A sportoló (...) mindig a célra fókuszál, annak rendel alá mindent, amíg lélegezni, lépni bír, edz.
Cseh László
-
Tíz ujjal, körömmel, kézfejjel, tenyérrel, tûvel és ollóval dolgozik egyenesen a ruhán. Néha térdre esik a mûve előtt és átkarolja, nem azért, hogy hódoljon előtte, hanem hogy megzabolázza a makrancos tüllt. A test szenvedélyes alázata az imádott munka előtt!
Sidonie-Gabrielle Colette
-
A jó modor hol bársonyos kezû simogatás, hol szellemi tőrvívás, tőrrel, melynek a végén kímélő gomb van. S e finom és hajlékony pengével gyors mozdulattal kell szúrni és - védeni.
Gonda Béla