Szerelmünkért mi nők nem víhatunk, Nem kérhetünk, csak kérőt fogadunk; De én követlek, s menny lesz a pokol, Ha majd kezedtől szívem haldokol.

Kapcsolódó idézetek

1. Emberhez nem köt gondolat, Asszonyhoz nem hajt érzelem, Királyhoz nem húz hódolat, Halálhoz nem fûz félelem. Ágyamban testem nem pihen, Nem ingerel a jó ebéd, Imádkoznék, én istenem, De tudom, hogy nem értenéd. Zsolt Béla
2. Nem merek rádnézni: éjszakázó Fáklyaszemem összekormolna; Nem merlek szeretni: reszkető, rázó Szerelmem láza rád is bajt hozna. (...) Nem merlek szeretni, mert szerelmemmel Halálos mélységbe rántanálak, Nem merek rádnézni, mert bûnös szememmel Azt hinném, a mennyben sincs szebb tenálad. Sárközi György
3. Érted bármit megteszek Nélküled én elveszek Nem ég bennem úgy a tûz Ha engem messze elkerülsz Hogyha nem hallom szavad A lelkem többé nem szabad Minden sóhaj fojtogat Nem vívok többé harcokat. Intim Torna Illegál
4. A szerelem egy láng, amit nem lehet megszelídíteni, és bár készséges áldozatok vagyunk, kedvesem, nem lehet csak minket hibáztatni.
5. A halálnak nincs romantikája, de mégis húz magához, Úgy várok rá, mint arra, mikor ajkam ér a szádhoz. Menny vagy pokol, könyörgöm, vegyél magadhoz, kérlek, Nincs más vágyam, mint hogy boldogan nyugovóra térjek végleg. Children of Distance
6. Ha tehetném, az égbe kiáltanék fel, Hadd vigye el a hangom messze a szél! Én látom, de mégsem érem fel ésszel, Csak hamis démonokat kergetnék! Ez ma még fáj, a pokol vár, De holnap nevetve mondok imát! Hogy ez az én sorsom, mert nekem ez jár. Majka
7. Jöjj és rázd fel dermedt szívemet, Mert nélküled így élnem nem lehet; S légy égi üdv, vagy kínzó gyötrelem, Mit bánom én? csak téged bírjalak Oh szerelem!
8. Nincs sérelem oly szörnyû, mérhetetlen, Mint melylyel nő minket halálra sért. De nincs oly jaj a mélységes szivekben, Mit női szív szeretve meg nem ért. Dóczi Lajos
9. A magunkfajta emberek nem esnek szerelembe; mi mély és koromsötét helyekre zuhanunk. A szerelem az, ahova felmászunk, lépésről lépésre. Hátrahagyjuk magunkat, feljebb és feljebb emelkedünk önmagunknál, és fohászkodunk, hogy bírjuk erővel.
10. Nélküled: szívemben pokol van, Veled: nagy, néma fájdalom... Ha hallom kopogó cipődet S selyemruhád felém suhog És megszólalsz - állok előtted, S tanácstalan csak bámulok! Alekszandr Szergejevics Puskin