Szicíliában nárciszokkal ültettem be a hegyfokot: e hosszú nárcisz-mondatokból tudtad meg azt, hogy ott vagyok.

Kapcsolódó idézetek

1. Kertem nárcisokkal Végig ûltetéd; Csörgő patakokkal Fáim éltetéd; Rám ezer virággal Szórtad a tavaszt S égi boldogsággal Fûszerezted azt. Csokonai Vitéz Mihály
2. Nem megyek én innen messze; Fészket rakok, mint a fecske: Megbélelem két karommal, Megtapasztom csókjaimmal.
3. Napsütötte szép tájakon, Jöttem végig az utakon. Fölém hajolt sok kis virág, Rózsavizük osztogatták. Megöntözlek most itt véle, Piros tojást kérek érte.
4. Néhány szamárral kellett együtt lennem S bölcs gondolat virága nyilt ki bennem: Szamár álarcban ültem köztük. Másnap, Hogy bölcs vagyok, mind ezt hirdette fennen. Avicenna
5. A fák lombozatában és a dombok lankáiban költészet lakozik, a szélben dalok szunnyadnak, a nap csókja áldást jelent. A patakcsobogás történeteket mesél, az óceán árja eposzokat. Vannak fák (...), amik mintha azért nőttek volna, hogy egyszer megérinthessem a törzsüket, annyira örülnek nekem. Egy nap te is érezni fogod ezt a szeretetet a saját kezeddel. Kevin Hearne
6. Úgyse marad a végén nekem más, csak ezek itt, ezek a nagy hegyek. Én itt születtem, itt halok meg, boldog voltam, boldog leszek. Road
7. Kísérje jószerencse lépteid; tudd, ha eddig melletted álltam, most mögötted állok. Keresztury Tibor
8. Tüzet raktam a szívemben. Keresztbe raktam a fákat. Gyufát gyújtottam, és néztem, ahogy elég benne a bánat. Vagy öröm volt... 30y
9. Ráléptem arra az útra, ami a magasba emel, mert megtanultam hinni, hinni és bízni. Tabáni István
10. Zöld erdőben jártam, jó magas fát láttam. Ki akart dőlni, nesze neked kölni.