Ugrás a tartalomra
Idézetem
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0

Szikrázó gyerekkori rét! Kék lepke villog fölötte. Már soha többet az a kék! Az ég üvegje összetörve.

🧠 Pszichológia 🐶 Kutya
Ad

Kapcsolódó idézetek

  1. Nékem már a rét hímetlen, A mező kisûlt, A zengő liget kietlen, A nap éjre dûlt. Bájoló lágy trillák! Tarka képzetek! Kedv! Remények! Lillák! Isten véletek! Csokonai Vitéz Mihály
  2. Mi felnőttek sosem emlékszünk a gyermekkorunkra. Csak azt hisszük, hogy emlékszünk rá, és ez még veszélyesebb. A színek élénkebbek, az ég magasabbnak látszik. A gyerekek folyamatosan egyik megdöbbenésből a másikba esnek. Annyira friss és erős benyomások érik őket, hogy az már-már ijesztő. Stephen King
  3. Gyermek-szívvel elfelejtem, Hogy csalóka, ámító az őszi fény S hogy engem megcsalt eddig Minden álom, minden tündöklő remény. Ady Endre
  4. Földtől eloldja az eget a hajnal s tiszta, lágy szavára a bogarak, a gyerekek kipörögnek a napvilágra; a levegőben semmi pára, a csilló könnyûség lebeg! Az éjjel rászálltak a fákra, mint kis lepkék, a levelek. József Attila
  5. A lekaszált rétek tarlóján pókhálók ragyogtak, amelyeket nappal sosem lehetett látni, és a nap vörös tányérja mintha megállt volna gondolkozni, hogy elszakadjon-e a föld peremétől. Fekete István
  6. Ragyog a nap, virágok nyílnak S te nem látsz semmit már soha. Ifjú tested ahol már oszlik: Illat, se fény nem száll oda.
  7. Tûnnek évek, jönnek évek. Köd s homályra fény terûl, A leszállott esti csillag Reggel újra felderûl: De az ifjukor kihervadt, Véle kéj és szerelem, S nem hozhatja vissza többé Semmi földi kérelem. Bajza József
  8. Játsszuk el, hogy most neked is kék az ég, Hogy hinni tudsz úgy, mint rég, Mikor gyerekek voltunk még. Játsszuk el azt, hogy örök a barátság, Hogy az igaz nem hazugság, Hogy az álom is valóság! Ismerős Arcok
  9. Heverni valahol egy mezőn. Nyírfák. Fehér, nyári felhők. Az ifjúság kék ege. Mivé lett a kalandos szív? Megölték a lét zordon kalandjai. Erich Maria Remarque
  10. Nézz ki az ablakon, az ég rád szórja kristályzáporát! Egy óriás üveg a lég, kápráztató varázspohár, amelyben ember és növény egy mondhatatlan álmot érez... Aludj velük te is, szegény, s ne nyúlj az álmok gyökeréhez!
Ad

© 2026 Idézetem. Minden jog fenntartva. Kapcsolat