Nékem már a rét hímetlen, A mező kisûlt, A zengő liget kietlen, A nap éjre dûlt. Bájoló lágy trillák! Tarka képzetek! Kedv! Remények! Lillák! Isten véletek!

Kapcsolódó idézetek

1. Búcsúzom, zöld mezők, boldog ligetek, Hol örömöt lelnek a nyájak, Hol bárányok legelnek, néma csönd remeg, S ragyognak az angyallábak, Osztva láthatatlan áldást, S vigadalmat folyvást, Minden virágra és rügyre, Minden szunnyadó kebelre. William Blake
2. Mi a tûzhely rideg háznak, Mi a fészek kis madárnak, Mi a harmat szomju gyepre, Mi a balzsam égő sebre; Mi a lámpa sötét éjben, Mi az árnyék forró délben,... S mire nincs szó, nincsen képzet: Az vagy nekem, oh költészet! Arany János
3. Kék már az ősz, akár a szilva hamva Maradj velem ne hagyj ne hagyj magamra Maholnap itt a hó a dér a harmat Szeress nagyon kívánlak és akarlak Még csillag nincs az este fénytelen Tenélküled minden reménytelen. Végh György
4. Jöjj, szép tavasz, jöjj, tünde, enyhe lég! A felhő kebliből, míg zene kél, És rózsaszirmok árnyas fátyla rejt, Ereszkedj hát a földjeinkre le. James Thomson
5. Néked adnám tenger Csillagát az égnek Milliónyi színes, tarka Virágát a rétnek... Baranyi Ferenc
6. Az éjszaka tündér kezével kihímezte a réteket. Jó reggelt, gyönyörû vasárnap, jó reggelt, virágok, füvek! Szabó Lőrinc
7. Teli kertem zsályával. Szerelemnek lángjával. Gyönyörû violám, Gyönyörûszép rózsám.
8. Friss élet villan, nincs idő! Hömpölygő ár, életöröm! Villan az élet, szédítő! Égből az ár, varázslat száll! Hajnali csillag, napsugár! Égből az ár, varázslat szállj le! Hajnalodik, ragyog a táj! Élet virul, örülj, világ! Nap, süss le! Összeérünk!
9. Szikrázó gyerekkori rét! Kék lepke villog fölötte. Már soha többet az a kék! Az ég üvegje összetörve.
10. Kapcsold le hiú szárnyaid. Maradj a földön, s békülj meg vele. Éld életed, ahogy lehet. Ne szidd! Volt tavasza. Lesz ősze és tele. A föld színén néha ragyog a nap, Örülj te is. Sütkérezz, árva rög, Míg egyszer majd a sok hû föld-darab Lágy testvérszóval föléd dübörög. Tóth Árpád