Szívem szorul a félelemtől S megrendül a kétség alatt, Hogy szeretni csak színpadon tudsz S magadnak élned nem szabad. Hogy szíved e rajongó álmon Csak gúnyolódik, csak nevet... - Még nem érzéd szivem szerelmét, Már itt a vég... Isten veled!...

Kapcsolódó idézetek

1. Nem vagy itt, csak szívembe. Nálad nélkül nem találom E világban kedvemet, S érzem, hogy a végső álom Már altatja véremet. De akkor is, édes hívem! Ha éltem kell végezni, Hogy szeret, azt fogja szívem Utóljára érezni.
2. Tudom, mi bántja a szívedet, Add nekem most a könnyedet, Az álom lassan véget ér, A remény mindig megmarad, A lelkedben él, S mi emlékszünk majd rád, Ne félj!
3. Te könnyezel a költők bánatán, És eltûnődsz a szónok mondatán. Te érzelmekben élsz, mindent elhiszel, Csak azt nem, ami egyszerûen szól: Én szeretlek! Révész Sándor
4. Múló örömök sivár létünk színpadán, mikor egy szó hallatán dobban a szív. Sajnos vége lesz, tudjuk már a kezdetén, túl az álmaink ködén a semmi hív. De addig van remény, minden perc ünnepel, hisz mindig van remény, hinni kell, ó hidd hát el! Máté Péter
5. Maradjon csak az, aki örül, hogy vagy neki. Hogy szereted, hogy ki mered mutatni azt, amit érzel. Az összes többi csak fárasztó játszma, szükségtelen és életet romboló. Ne tiltsd meg a szívednek, hogy szeressen. (...) Szeretni menő. Félni meg felesleges. Igen, lehet, hogy nemet kapsz. Lehet, hogy fájni fog. Na és? Még mindig jobb, mint egy életen át hazugságban élni. Oravecz Nóra
6. Szeretlek? - kérdezed. Zárt ajkam nem kiált már? Hosszú sóhajaim nem vallanak Neked? És megbúsult szivem, mely már holttá eped, míg moccanatlanul csüngök szemed varázsán? (...) csak nyelvem hallgatag, mert sejti már szivem: ahhoz képest, amit átérez, semmi, ha - "szeretlek" - ezt kimondom. Vittorio Alfieri
7. Nem maradt semmi fenn számomra - mint egy megsemmisített szív. Egy megsemmisített szív, - mely egykor oly forrón, oly kimondhatatlanul szeretett téged, mely készebb lett volna megrepedni, mint gondolni e szomorú jövőre. Ez a megsebzett szív még meg sem dobban most, e szavaknak, melyek utolsók hozzád: - Isten veled! Élj boldogul! Rudnyánszky Gyula
8. Hiába szeretek, Hiába szeretett, Sohasem gyógyul a seb. Jöhet új szerelem, Ugyanazt keresem, Valahogy semmi se szebb, Mint az a pillanat, Amikor megragadt Szívem a szíved falán.
9. Én már csak abból élek ha adok neked szívet virágot kacatot csókot csapongást örömet nem tudom mit csináljak nélküled? (...) Csak attól élek ha rád gondolok szívemben látom lengő alakod benned veled általad szeretem halálomat és maradék életem. Gyurkovics Tibor
10. Szerelmem gyönyörû szenvedésem Magamban hordalak mint sebzett madarat S nem sejtve néznek ők hol utunk elhalad Ismétlik a szívem szőtte szép szavakat Melyek nagy szemedért meghaltak alig-élten És nem boldog a szerelem.