Ugrás a tartalomra
Talán aludt és álmodott, vagy
Álmából éppen fölriadt
És boldogan gondolta, hogy most
Egész világon béke van
És megnézve a homokórát
Nyugodtan fordult fal fele.
Kapcsolódó idézetek
-
Valami fény sugárzott belőle. És egyszerre mindennek a színe megváltozott. A világ kitágult. Reggel örültem, hogy új napra ébredek. És nem volt határa semminek. Az emberek a világon, jó és szép volt valamennyi. És nem féltem többé semmitől.
John Steinbeck
-
Az alvó ráébredt, hogy a világ sokszínû és érdekes, sokkal szebb, mint az álom, amit összetévesztett a valósággal.
Dean Ray Koontz
-
Aludj, szavam fel nem zavar,
Hisz álmod oly tökéletes!
Ébredj? Fény várjon, zivatar?
Sírj és nevess?
(...)
Aludj! Még bûvkört jár vele
Egy álom: Szellemed nyugodt;
De szertefoszlik Édene
Ébred s zokog.
Edgar Allan Poe
-
Az ember sokszor fél, remeg egész éjen át, s midőn reggel azután felébred, egészen szokva érzi magát azon eszmékhez, miktől a sötétben úgy félt.
Jókai Mór
-
Aki kifelé néz, álmodik. Aki befelé néz, fölébred.
Carl Gustav Jung
-
Amikor az ember álmából felriad, és lerázza magáról az álomképeket, nemcsak a megszokott világába való visszatérésnek örül, hanem saját léte érzékelésének is.
-
Ez a jó az alvásban. Valahogy úgy elsikálja a dolgokat. Vitákat, aggodalmakat, mindent. Az ember annyira megijedhet, vagy kiborulhat valamin, hogy azt gondolja, nem tud majd elaludni, de egy idő után mégis megtörténik, és amikor reggel felébred, egy darabig olyan érzése van, mintha vihar lett volna az éjszaka.
-
Ébren vár rám a világ,
Felém fordítja az ágyát,
Félhomály,
Így játszik a vágy.
Péterfy Bori and Love Band
-
Körbenézel,
S látsz egy arcot,
Amin némán gond pihen.
Reményt adhatsz
Pár mosollyal,
Hogy a holnap más legyen.
Csondor Katalin
-
Az ébrenlét más embereké, csak az álom a mienk; ha jót álmodtál, örülsz, hogy jó volt; ha rosszat álmodtál, örülsz, hogy csak álom volt.
Jókai Mór