Talán hallgatásom? talán hangod? elmozdult: értlek - nem hallak.

Kapcsolódó idézetek

1. Amikor beszélt - hazudott, amikor hallgatott - elhallgatott valamit.
2. Az elhallgatás, a kerülgetés néha egyfajta hártyát, ahogyan mondani szokás, "láthatatlan vonalat" tud húzni két ember közé.
3. Várom, hogy szóljon - félrehallom a csendet.
4. Aki érti, hallgat; aki nem érti, az is hallgat.
5. Nem az vagyok, akinek hiszel. Vagy talán az vagyok, akinek nem hiszel.
6. - Mit mondtál? - Szeretlek. - Nem értem. - Én sem.
7. Mondjam? Vagy hallgassak? A szomorú az, hogy így sincs mód a megismerésre. A megértetésre. A megértésre. Hiába minden, átalakulnak a gondolataink. Én ugyan ki akarom fejezni magam, szavakat közlök, megérted... de máris mást jelentenek. Neked is, másoknak is. Holnap már nekem is... Pálnagy László
8. Te is kérdezel engem s én hallom szavad, Azt felelem, hogy nem felelhetek, magadnak kell rájönnöd. Walt Whitman
9. Hallod-e, kedves, kezem fölemeltem - hallod-e: zúg... Ugye, a magányost, bármije rebben, figyelik a dolgok: hogy mire jut? Hallod-e, kedves, lehunyom a pillám, zaj ez is, mire megközelít. Hallod-e, kedves, újra kinyitnám... ...de mért nem vagy itt? Rainer Maria Rilke
10. Sírok - és szavaim halottan hullanak lábaimhoz. Sírok - és a szomszéd fa se hallja meg könnyeimet. Szabó Lőrinc