Ugrás a tartalomra
Idézetem
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0

Te állandó vagy bennem e mozgó zûrzavarban, tudatom mélyén fénylesz örökre mozdulatlan s némán, akár az angyal, ha pusztulást csodál, vagy korhadt fának odván temetkező bogár.

Radnóti Miklós
🐶 Kutya 🔮 Jövőkép
Ad

Kapcsolódó idézetek

  1. Úgy távolodtál, mint néma angyal. Állok sírodnál: édeni béke. Földi emlékek lengnek fölötte, s a tiszta lélek ártatlan álma... Vaszilij Andrejevics Zsukovszkij
  2. Át- s átalakult vérem, bőröm, minden sejtje testemnek, bánatom, reményem. Mily lakócsere az agyban, a szívben! Bár nekem is a vakitó veszélyben a hûség daca volt a menedékem: más a jövőm, a járásom, beszédem! Egy nem változott, szívem egy lakóját nem cseréltem: úgy szeretlek, mint régen. Te vagy bennem a biztos állandóság. Te vagy - romolhatatlan láng!- a lényem. Illyés Gyula
  3. Hozzád vagyok kötve, ragasztva, forrasztva, feloldhatatlanul, széttéphetetlenül. És ez a szerelem, ami bennem él, független mindentől, mindentől, amit te teszel; ez van, létezik és él, és nem fog megszûnni, nem fog elmúlni, mert hatalmas, örök és csodálatos, mint a világ. Ara Rauch
  4. Nagy voltál még egykor nekem, már csak visszafelé növök. Annyi emlék bennem remeg, veled ott maradt az örök. Csillagokká kócolt ködök között sétálgatsz fenn gyalog. Nem fáj visszér s a vérrögök, dúdolgatsz, mint az angyalok.
  5. Bár volnék, mint te, Csillag, oly örök - nem a magas ég magányos tüze, hogy türelmesen a világ fölött vigyázzam, mint álmatlan remete, a mozgó tengert, mely papként szelíden mossa a föld emberi partjait vagy nézi a friss havat, melynek ingyen fehérébe hegy s mocsár öltözik - nem - én kedvesem érő kebelén vágynék lenni szilárd s változhatatlan, hogy annak lágy, lélekző melegén őrködjem örök-édes izgalomban: azt szeretném, azt hallgatni, örökkön, ott élni mindig - vagy meghalni rögtön. John Keats
  6. Minden csak látszólag és momentán múlik el, végképpen soha, te is belém költöztél, és velem élsz ezentúl, míg csak élek. Szabó Magda
  7. A pillanatok zörögve elvonulnak, de te némán ülsz fülemben. Csillagok gyúlnak és lehullnak, de te megálltál szememben. József Attila
  8. Az vagy nekem, mint szívnek a dobbanás, mint testnek a lélegzet, és mint léleknek a fény. Nora Roberts
  9. Ami bennem lélek, veletek megy; ott fog köztetek lenni mindig. Megtalálsz virágaid között, mikor elhervadnak; megtalálsz a falevélben, mikor lehull; meghallasz az esti harangszóban, mikor elenyészik; s mikor megemlékezel rólam, mindig arccal szemközt fogok veled állani. Jókai Mór
  10. Az anyag szakadatlanul áramló folyó; a természet tevékenysége folytonos változásban nyilvánul meg, a végső ok ezer meg ezer fordulat szövevényében bujkál. Szinte semmi állandó nincs, s lábunknál tátong a múlt és jövő feneketlen, mindent fölfaló mélysége. Hogyne volna hát esztelen, aki ilyen körülmények között felfuvalkodik vagy szorong vagy jajgat, mintha valami akár egy ideig, akár tartósabban kellemetlenséget okozhatna. Marcus Aurelius
Ad

© 2026 Idézetem. Minden jog fenntartva. Kapcsolat