Ugrás a tartalomra
Tudod, hogy te vagy, akire vártam,
Tudom, mi az álmod, a szememmel láttam,
De köt a múltad, a görcsöd, a vágyad,
Egy illúziókép, egy hazugság a várad.
Kapcsolódó idézetek
-
Úgy kezdődött, régen volt egy álmod.
Fényben úszott minden éjszakád.
Sok hazugság közt eltûnt, nem találod,
De érzed, valahol messze vár még rád.
-
Ha szeretlek, akkor hazugság,
Amit igaznak hittem én.
Hazugság a sírás, a bánat
S az összetörtnek hitt remény.
Hazugság akkor minden, minden,
Egy átálmodott kárhozat,
Amely még szebbé fogja tenni
Az eljövendő álmokat.
Ady Endre
-
Éreznem kell még hogy vár rám,
Egy könnycseppé válik a látvány,
Mikor meglátom az otthonomat,
Tudom, mért vágytam haza.
Halott Pénz
-
Ez nem a valóság,
De úgysem hiszem el, ha látom.
Mert a tegnap az enyém volt,
És a holnapot is csak érted várom.
Szabó Eszter
-
Hát láss olyannak, amilyen valóban
vagyok. Nem én hazudtam, ha szemed
csak a részt látta bennem, és a jóban,
mely részem, ismerni vélt engemet.
Álmoddal mértél; én az álmodónak
mit mondhatok? Ne légy a börtönöm!
Csalódtál, de ne tarts engem csalónak,
amiért álmaidhoz nincs közöm.
Szabédi László
-
Álmodom még, hogy visszatér,
És úgy, mint rég, velem lesz mindig.
Hazug az álom, bármily szép.
Õ nem jön már, s hiánya pusztít!
Miklós Tibor
-
Rólad álmodtam, de ez mit se számít már,
Én bújtam hozzád, és te nem taszítottál.
De szívem megtorpant, hisz összedőlt a vár,
Mert a valóságban mindig meg van szabva egy határ.
-
Te vagy az álmom, jutalmam mindenért.
S ha néha féltem, melletted véget ért.
Amikor itt vagy, nem kell már semmi sem.
Félek, hogy álmodom és mégis elhiszem.
-
Túl sokat álmodtam, álmodtam rólad.
Túl sokat néztem a távolba várva.
Itt tartlak most a karomba zárva
És nem vagy közelebb.
Balázs Béla
-
Amit megtanultam, mind hazugság,
Aki vigyázott rám, már nincs velem,
És azt kívánom, bárcsak tudnád,
Hogy mit is érezhet a védtelen!
Dés László