Ugrás a tartalomra
Tudod mit? kapsz egy puszit
jól megkötözöm
a másik végére meg egy lufit
(...)
és mielőtt elengedem megsúgom a címet
házszámot szobát
pontos ajakízet
eper+fogmosásíz ja és éppen most szorítja
magához a párnát meg a plüssállatizéket
Szóval őt keresd meg lufi és kérlek ígérd meg
hogy nem pukkadsz ki addig oké?
Vinnyogja hogy rendben
és egy óra múlva halk cuppanás
pukkan szét a csendben...
Kapcsolódó idézetek
-
Tőled most csak annyit kérek:
Hadd locsoljalak meg téged!
Ha puszit adsz, azt se bánom,
de a piros tojást várom.
Juhász Magda
-
- Annyira sajnálom!
Talán gyûlölnöm kellene... Dühösnek kellene rá lennem, mégsem vagyok az. Elmosolyodom. Végeredményben neki köszönhetem, hogy boldogabb vagyok, mint korábban bármikor. Gyorsan beszél, közben sír, magyarázkodik. Fél füllel hallgatom. Nem érdekelnek a részletek. (...) Egyetlen szót akar tőlem hallani... Várok. És amikor végül megadja a lehetőséget, boldogan mondom ki:
- Megbocsátok.
Harlan Coben
-
Van nálam egy kis pacsuli,
Leloccsintom magát.
Ha egy kicsi mázlija van,
Szereti a szagát.
-
Halk szusszanás. Alszol.
Feléd hajolok. Megrebben a szemed.
Védtelenül mezítelen vagy.
Virrasztok.
Betakarlak a szeretetemmel.
-
Úgy rohan az idő, de meg lehet állni,
a nyüzsgésből ketten most ki tudunk szállni,
hát kérlek téged, hogy szeress engem,
boldogok leszünk, ha megbízol bennem.
Érzem, hogy valami megmozdult itt bent,
őrjöngve bömbölhet odakint a csend,
mi együtt kirándulunk itt, a lakásban,
szerencsésen partnerre leltünk egymásban.
Likó Marcell
-
Csókolj meg! (...) Csak egyszer. Aztán elmegyek. Elmegyek és elfelejtelek. Csak egy sóhajt hagyok az ajkaidon, egy emléket. Kérlek... csak most az egyszer! Csókolj meg, hogy meghalhassak! Küldj engem utamra! Mérgezz meg utoljára...
-
Oly távol vagy most tőlem,
valahol a szőnyeg peremén,
húzódj közelebb hozzám,
hadd hódítsalak meg én.
Kérlek, ne légy szégyenlős,
tudod, hogy nem vagyok nős.
Lágy édesség vár rád,
mikor csókra nyílik a szád.
Vad Fruttik
-
Annyit szenvedtem, a szívem már annyit vérzett azon az ezer és egy éjszakán, amikor fölriadtam, és vártam, hogy megcsörrenjen a kulcs a zárban, belépjen a szobába (...), lefeküdjön mellém, és ne szóljon egy szót se. Megfogadtam, hogy ha ez valóban bekövetkezik, nem fogok kérdezni semmit, csak megcsókolom, azt mondom neki, hogy "szép álmokat, szerelmem", és másnap együtt ébredünk, kézen fogva, mintha ez a rémálom soha nem történt volna meg.
Paulo Coelho
-
Ülj hát le!
Pihenj meg velem.
Ha gondod van, mondd el nekem.
Figyelj rám, bíznod kell bennem,
titkainkat őrzöm szívemben... csendesen.
-
Mindenki szeretetre vágyik (...). Mit tehetünk? Még az oktalan állat is szereti, ha megsimogatják. Kidugja pofáját az ólból: no, itt vagyok, simogass meg!
Nyikolaj Vasziljevics Gogol