Tudom, hogy kívülről jól mutattunk. Az igazság azonban az, hogy soha nem éreztem önmagamnak magam mellette. Mindig az volt az érzésem, hogy színjátékot játszunk. Valahogyan nem tûnt valóságosnak az egész.

Kapcsolódó idézetek

1. Egyedül soha nem éreztem jól magam. Néha jó volt, de sosem éreztem helyesnek. Charles Bukowski
2. Mindig beleképzeltem másokba mindenfélét, és így olyan valakinek a szeretetére vágytam, aki valójában nem is létezett. Az viszont, hogy igazából milyenek az emberek, nem érdekelt. Nem tudom, milyen az, ha valakit úgy igazából ismersz. Érted? Nyilván milliószor csalódtam emiatt, legyen szó barátságról, vagy épp pasikról. Ami nem is csoda, hiszen nem a valóságra figyeltem, hanem az elképzeléseimet akartam ráerőltetni az emberekre. Oravecz Nóra
3. Ha - olykor egészen személyes - beszélgetéseink során ki is adott néha egy-egy információmorzsát a magánéletéről, igazából semmit sem tudtam arról, milyen ő. Megalkottunk egy kis világot, a saját kis szabályaival, és ebben a világban fal volt közöttünk, melyet nem léphettünk át, legfeljebb táncolhattunk rajta egy kicsit egy-egy pajkosabb napon. Cecelia Ahern
4. Én kívülről nagyon nyitottnak látszom, de a valóságban konokul zárkózott vagyok. (...) Amikor elfedem a valódi érzéseimet, az nem szerepjátszás, hanem védekezés. Magamat védem. Csonka András
5. Sosem hittem a szerelemről, hogy igazi. Most meg az élet nem tûnik igazinak nélküle.
6. Talán csak mindig saját magamat akartam látni egy olyan tükörben, ami szebbnek és jobbnak mutat engem, mint amilyennek én magamat láttam. Talán ezektől a tükröktől szerettem volna megkapni azt a szeretetet, amivel nekem kellett volna szeretni saját magamat, de nem tudtam. Tartozni akartam valakihez, mert önmagamhoz tartozni nem volt jó, nem volt biztonságos. Még annak árán is akartam, hogy rosszabbul bántak velem, mint ahogyan én bántam volna magammal.
7. Szerettük egymást, az nem múlt el. Úgy rémlik, egy ideig haragudtam is, dühös voltam rá. (...) Én sem adtam semmi jelet, csak bámultam folyton. Ez volt a mi játékunk: hallgatás, nézés, távolodás. Tóth Krisztina
8. Eddig még nem volt szerencsém a szerelemhez. A nőkkel viszont mindig szerencsém volt, talán mert olyan sok nő van, aki unatkozik, és mindig olyan helyeken jártam, ahol a flört volt a kötelező társasjáték. De mindig csak játék volt... túl könnyû játék... a valóság maga.
9. Sosem bírtunk elszakadni egymástól teljesen. Néha úgy éreztem, mindent feláldoznék a szerelméért, máskor meg éppen ellenkezőleg, a lehető legmesszebb akartam kerülni tőle, annak reményében, hogy akkor sikerül majd lenyugodnom és visszakapnom a lelki békémet. Elizabeth M. Gilbert
10. Pár napra újra igazán egymáséi voltunk, összetartoztunk. Én hiába érzem úgy, hogy ő az én emberem, és ő néha még úgy is viselkedik, mintha az lenne, de újra meg újra szembesülök vele, hogy ez így nem igaz. Meddig megy még ez a libikókajáték? Nekem az a természetes, hogy vele vagyok, hogy vele mindent meg tudok beszélni, mint ahogy természetes, ahogy a saját arcom látom a tükörben.