Ugrás a tartalomra
Egyedül maradtál, senki nem tudja, ki voltál,
neked tudnod kell, az embered voltam én.
Már hideg a kéz, a szemed nem lát, csak néz,
neked tudnod kell, az embered voltam én - senki más.
Kapcsolódó idézetek
-
Egyedül, egyedül, egyedül akarok lenni
Egyedül veled, de már nem tudok semmit tenni.
Manuel
-
Mindent látok a szemedben,
Hogy játék vagyok már csak a kezedben.
Mondd, miért csak az a jó, ami nekem fáj,
Pedig más voltál,
Velem más voltál.
-
Csak egyvalaki számít: te. Mióta megismertelek, esélyem sem volt mást szeretni. (...) A szívem nem ismer más nevet.
-
Nem értem, mit mond, s az arca olyan más;
Megint csak a gond, de nem hagyom, hogy lásd.
Attól félek, késő már menni,
Egyedül jöttem, és nem is várt senki.
Ismerős Arcok
-
Ne gondolj rám ezután, neked úgysem fáj,
Nem tudom, hogy én ki vagyok, csak azt tudom, hogy ő ki volt, (...)
Hogy nélküled én senki vagyok, egyedül nem álmodhatok.
Caramel
-
Kiáltoztam a sötétben százszor a neved,
Nem jött válasz rá, és nem jött felelet.
Kinyújtottam én utánad százszor a kezem,
Nem találtam rád, és nem lát a szemem.
Adamis Anna
-
Nem tudja senki, hogy honnan jöttem,
Hogy hányszor volt sötét az ég fölöttem,
Ködös a múltam, nem ismeri senki,
Nincs otthonom, nincs hova visszamenni.
Follow the Flow
-
Nem hallom a hangod, nem látom az arcod,
Hiába mennék utánad, nem nyílnak az ajtók.
Minden olyan szürke, hiába a sok lány,
Egyik sem olyan igazán, amilyen te voltál.
-
Társak nem voltak,
Magam voltam csak.
Én már fáradok,
Mindent rád hagyok,
Kérlek, engedj el!
Nekem mennem kell,
A csendnek hódolok.
Hallgass, hallgatok...
Bonanza Banzai
-
Egyedül állok a sötétben
Nem látok több fényt
Az életet kellett volna megkeresnem
Csak sebeket kaptam, nem reményt.