Ugrás a tartalomra
Tükörbe néztél, Kedvesem,
s már ott se voltál perc alatt,
szemembe néztél csendesen,
s arcod örökre itt maradt.
Kapcsolódó idézetek
-
Szemed ezentúl mindig a szememet nézi,
bárhová bújsz, és bárhová tûnök el
végleg, vagy csak néhány percre,
most már szinte mindegy,
és tudd, hogy ezen nem segít most már
sem az emlékek hiánya, sem a varázslat.
Sosem voltál, és én nem leszek sosem többé
ugyanaz.
Elnyertem tőled az angyalodat.
Mirtse Zsuzsa
-
Sosem láttalak.
Arcod mégis ott ragyog
szemem tükrében.
-
S lehetsz nagyon távol,
akármilyen messze,
csak bezárom szemem,
s itt maradsz örökre.
-
Messze tőled - szívem törve, örök búcsút int,
Szemed búja szemembe bújva ne csábítson megint.
-
Lehet, egy barátod elmegy - oly messzire, hogy tán soha nem látod viszont. És mégis, benned jelen lesz, örökké.
-
Ami szerelmet neked ajándékoztam,
örökre az enyém marad.
Ami benned szándék volt csupán,
mindörökre elveszett.
Pethes Mária
-
Mindent máshogy látsz,
mindig máshol jársz,
mint én.
Az utunk eltûnt rég,
az összes emlék szép,
a miénk.
De minden perc, mit éltem
veled, tudd, már részem,
a miénk.
A mosoly rajtad még
pont olyan, mint rég,
csak már nem az enyém.
-
Ha arcomra nézel, üvölt róla a fájdalom,
Mert akit szeretek, soha többé nem láthatom.
Lelkemen áthatol egy érzés és átkarol a magány,
Kivel örökké együtt leszel, nem én vagyok az a lány.
-
Sima víz, mely meg nem mozdul,
Szemközt velem, te vagy tükröm,
Megőrizném én az arcom,
Mit most látok, mindörökkön,
Lelkemet a hosszú úton
Romlatlanul tán megőrzöm.
Robert Anthony Salvatore
-
Itt maradtam az éjszakában.
Fel se tûnt, hogy milyen csend lett mostanában.
Beengedtem a sötétséget,
És azóta nem talállak benne téged.
Esti Kornél