Úgy élünk itt együtt, hogy nem tudom, ki vagy, Megbénít a közöny, mint virágot a fagy; Nem értem a szavad, nem értem, hogy miért, Én vagyok a bûnös, ha te ontod a vért.

Kapcsolódó idézetek

1. Nem tudod, honnan jöttem, Nem tudjuk, merre megyünk. Életbe ágyazva, mint folyóágak Folyunk lefelé, úszunk az árral, Én téged viszlek, te engem: Így kell ennek lennie.
2. Nem tudok boldog lenni úgy, hogy tudom, te valaki mással élsz. Megölne bennem valamit. Ami köztünk van, az nem mindenkinek adatik meg. Túl gyönyörû ahhoz, hogy elhajítsuk magunktól. Nicholas Sparks
3. Emberből vagy, nem vagy más, pont úgy, mint én, pont úgy, mint más. Hát miért hinnénk, hogy jobbak lennénk bárkinél? Mert bennünk él, és többet kér egy másik vér, egy másik cél. Õ sokban kínoz, jobban árthat bárkinél.
4. Hogy untatlak. Hogy irigyelsz. Hogy élek. Hogy elunlak. Hogy félsz tőlem. Hogy nem félsz. Hogy kérni foglak. Hogy hiába kérlek. Hogy nem értesz. Hogy értlek. Félni jár belém a lélek. Fodor Ákos
5. Idegenek vagyunk, elmegyünk egymás mellett, a te szorongásod egy pillanatra hozzáér az enyémhez, a kabátjaink szövetszálai egyetlen pillanatra összegabalyodnak valahol egy járdán, a tömegben. Sosem derül ki igazán, mit teszünk a másik ellen, a másikkal, a másikért. Fredrik Backman
6. Tudd meg hogy nem szeretlek és szeretlek, mivelhogy ilyen kettős ez az élet, a szó csupán egyik szárnya a csöndnek, a tûzben mindig ott egy rész hidegség. Pablo Neruda
7. Tudom, mi a tejben a légy, tudom, ruha teszi az embert, tudom, az új tavasz mi szép, tudom, mely gyümölcs merre termett, tudom, mely fán mily gyanta serked, tudom, hogy minden egy dolog, tudom a munkát, lusta kedvet; csak azt nem tudom, ki vagyok. Francois Villon
8. Téged megbénít a félelem, engem meg a bánat, Téged oda húz egy kéz, ami engem a halálba rángat. De most elmegyek, elfogyok, mint a gyertyáról a viasz, Tudom, ha valaha meghallod a nevem, azt kérdezed: ki az? Children of Distance
9. Próbálok számot vetni az életemmel. Nem fognál kézen, És vinnél valami új helyre? Nem tudom, ki vagy, De hozzád tartozom. Avril Lavigne
10. Úgy ismernélek, Ismeretlen! Téged, mélyen lelkembe nyúlva, életem, mint viharzás, összedúlva, Megfoghatatlan, Rokonom benn! Úgy ismernélek, szolga lényed. Friedrich Nietzsche