Ugrás a tartalomra
Úgy gyötri a testet utánad a bánat,
úgy röppen a lélek utánad, elébed,
ó, semmi, de semmise már! ez a zápor
sem mossa le rólam a vágyat utánad.
Kapcsolódó idézetek
-
Halott vagyok miattad, s mit se bánod;
látod, hogy sorvadok, s nem szánsz miatta;
a szerelem bensőmet fölkavarja,
s mind keményebbé válsz, gyötör hiányod.
-
Sok bánat ért, de mindent elviseltem,
Melletted élve, téged fogva át,
Mint a madár, mely párjához simúlva
Könnyebben tûri erdők viharát.
(...)
Ha lelkem csügged és elszállni vágyik
E földről, hol nem szívesen marad;
Szerelmed az, mely vissza-vissza térit,
Mint tavasz a vándor-madarat.
Ábrányi Emil (ifj.)
-
Belém szálltál a széllel.
Belém láttál egy új lelket tiszta fénnyel.
Ugyanaz fáj, ugyanaz bánt,
ami eddig megkísértett.
Ugyanaz a szív, ugyanaz a test,
amit örökké követnék, ha nem tûnsz el.
AWS
-
Most mint elkapott levél,
Kit süvöltve hord a szél,
Nyugtalan vagyok magamban,
Örömemben, bánatomban,
S lelkem vágy szárnyára kél.
Vörösmarty Mihály
-
Jöjj és rázd fel dermedt szívemet,
Mert nélküled így élnem nem lehet;
S légy égi üdv, vagy kínzó gyötrelem,
Mit bánom én? csak téged bírjalak
Oh szerelem!
-
Ne szánj, könnyeid el ne sírd,
ne marasztald a lelkemet;
élőhalottként vert e szív,
gyász nélkül múljon el e test.
Emily Bronte
-
Van az életben egy-egy pillanat,
Hogy nem várunk már semmit a világtól,
Leroskadunk bánat terhe alatt,
Szívünk mindenkit megátkozva vádol.
Míg porba hullva megsiratjuk,
Mi porba döntött - sok keserü álmunk,
Nincs egy szem, amely könnyet ejtsen,
Míg testet öltött fájdalmakká válunk.
Ady Endre
-
A lelkem még ronggyá-szedettebb,
Testem röpítné könnyû szél
Hádesz felé. És, és: szeretlek.
Ady Endre
-
Hogy untatlak. Hogy irigyelsz. Hogy élek.
Hogy elunlak. Hogy félsz tőlem. Hogy nem félsz.
Hogy kérni foglak. Hogy hiába kérlek.
Hogy nem értesz. Hogy értlek.
Félni jár belém a lélek.
Fodor Ákos
-
Aki szeret, ártatlan,
aki szeret, vétkezik.
Aki szeret, azé a bánat,
mely hasztalan érkezik.
Aki szeret, lelke vágyát érzi,
és vágyakozik teste is.
Aki szeret, előre érzi,
hogy por volt, s porrá
lesz megint.
Clive Barker