Új tavasz nem jön a télre, hullámunk partját elérte. Néha még jó, ahogy nézel, a megszokás tart erős kézzel. Tévedés volt itt keresnem társat, de új útra leltem. Az emlékek szépek, de mára kiégtél. Mondd, mi is vár, ha nincs szerelem, de nincs vége.

Kapcsolódó idézetek

1. A szerelem nem lesz majd valamikor, nem napról napra érik. Nem. A szerelem nem lesz, hanem van. Egy napon, amikor nem is számítasz rá, amikor minden ugyanúgy indul, mint máskor, vagy éppen egy nagyon rossz, fárasztó nap után megérkezik, és tornádóként felkap. Nem tudsz ellenkezni, nem tudsz ellenállni. Õ az erősebb. Csak egyet tehetsz: engeded. Hagyod, hogy vigyen, repítsen, hogy szállj vele. És bízol benne. Nem véletlenül jött, nem véletlenül most. Mert ez nem csak vihar. Ebben a viharban van valami. Valaki. Valaki, akit vártál. Csitáry-Hock Tamás
2. Van úgy, hogy változásra vágyunk. Átmenetre. Mint az évszakok. A tavaszunk csodálatos volt, de a nyarunknak is vége. Kihagytuk az őszt. És most... hirtelen olyan hideg lett, annyira hideg! Minden megfagy. Szerelmünk elaludt, és a hóesés meglepte. És ha elalszol a hóesésben, nem érzed a halál közeledtét.
3. A tûz kialudt bennünk, de ha hozzám érsz, még megéget, Már eldobtam a szerelmed, és most te az enyémet, Más lépett a helyembe, már nem nézel a szemembe, És ha hiányzom majd néha, sírj csak másnak, nekem ne. Children of Distance
4. Nem jó kép itt az "őszi napsugár", Mit mi érzünk, nem késő szerelem. A szerelem nem szánalomra vár S te szánalomból érzel csak velem. Ady Endre
5. Mindegy, hogy az érzés bent honnan hova tart, Ugyanaz, ha lángol, vagy ha semmit sem akart. Újabb szerelem jön, nekem újabb vereség. Hiába nézek fel, nem látszik az ég. Margaret Island
6. Valahogy a szív mindig messze jár... Keresed a jót, hátha rád talál. Kutatod a szépet, akarod az elmúlt időt. Idegen az út a lábad előtt, Te vagy, aki megleptél, nem számítottam rád, De amikor rám néztél, éreztem, nincs tovább, Te legyél a kezdet, légy a végső állomás, Maradj még egy életen át! Caramel
7. Van, hogy hú, de megutállak, és van, hogy újra beléd esek, van, hogy semmi se fáj tőled, és van, amikor már egy ujjad is porig éget. S van, hogy semmi az egész, van, hogy örülök a félnek, van, hogy semmi se szép; de nincs olyan, hogy nem szeretlek. Sohonyai Attila
8. Olyan lettem; mint akit elhagyott, aki még nem is szerette. Valami személyhez nem kötött szerelem fájhat. Világos esték, még alig ment el. Világos esték, és mégis elment. Világos esték, és hogyha elmegy, ki marad tőlem ilyen távol? Mert most a mások szeretete kell. Az én szeretetem sosem lehet elég megtartani magam. Lászlóffy Aladár
9. A szerelem persze nem olvadt el az évszak változásával. Az álmodozás folytatódott, de már a múltból táplálkozott. Nem volt min híznia. És az új évszak is változásokat hozott. Úgy éreztem, a tél a szerelem időszaka, nem a tavasz. Télen a lakható világ annyira összehúzódott: abban a kicsi, zárt világban, amelyben éltünk, képtelen remények teremtek. De a tavasz leleplezte a hely eredeti rajzát: a hosszú barna utakat, a régi, repedezett járdákat a talpunk alatt, a téli viharok alatt letört ágakat, amelyeket el kellett takarítani az udvarokról. A tavasz napvilágra hozta a távolságokat, olyannak mutatta őket, amilyenek voltak.
10. Volt, hogy elhittem neked, Minden szép lesz. Vár egy újabb állomás, Veled egy újabb élet. Kettőnkről szólt egy tánc az éjben, És tudtam, nincs tovább.