Ülünk és nézlek, - nézem a kezed. Vajon fáradtan még meddig vezet? Ki indul innen vajon hamarabb? S mily szörnyû lesz annak, - aki itt marad.

Dutka Ákos

🎂 Születésnap 💍 Feleség

Kapcsolódó idézetek

Indulnál, de még nem engedlek haza. Majd csak akkor, ha már annyira fáradt leszek, hogy a távozásod után rögtön elalszom, és nem marad időm gondolkodni. Dékány Dávid
Aki az elkezdett munkában már kifáradt, s ezentúl henyén akar vesztegelni, nézzen előre, s ha látni fogja, mennyi még a teendő, hanyagsága múlni fog; vagy nem lépett tiszta szándékkal azon pályára, melyről oly hamar lelépni készül. Deák Ferenc
Mivé legyek most nélküled? Hová megyek így nélküled? Te meg csak ülsz, fáradtnak tûnsz, Tovatûnt szép ígéretek, nélkülük én hová legyek? Presser Gábor
Aki elmegy, annak könnyû. De aki itt marad! Csak ül, bámul bele a semmibe, mint egy eszelős. Tisza Kata
Viszontlátásra, - mondom, és megyek. Robognak vonatok és életek - Bennem, legbelül valami remeg. Mert nem tudom, Sohasem tudhatom: Szoríthatom-e még Azt a kezet, amit elengedek. Reményik Sándor
Visz a vonat, megyek utánad, talán ma még meg is talállak, talán kihûl e lángoló arc, talán csendesen meg is szólalsz: József Attila
Hétköznapi emberek (már megint?), idősek, gyermekek (mégis kik?) Cipelik a terhet, akkor is, ha tovább már nem megy. Vidám szomorúság (micsoda?) átvenni másnak a súlyát (hogy?) Mindezt feltétel nélkül (miért?), lényegtelen a tanulság. Punnany Massif
De ha elhagysz engem, meghalok, vagy ami még rosszabb, tán megmaradok, s akkor mindörökre elveszek, és már nem kell, aki hazavezet. Presser Gábor
Ki rám tekint, kit megnézek, Egymást talán már sohse látjuk, Nem öleljük, de meg se bántjuk, Egyik erre, másik arra Emléket visz nem akarva. Ady Endre
Az emberi élet túl hosszú a szerelemhez. (...) Az egyiknek mindig túl sokáig tart. A másik pedig hoppon marad, azután csak ül, és bámul maga elé. Úgy bámul, mint aki meghibbant. Erich Maria Remarque