Vagyok az élő suhanás, vagyok az élő zuhanás, lengés vagyok, kerengés, zengés meg visszamerengés arra, amiről azt hazudod, azt hazudod, hogy elfeledted, ám én megszólalok feletted, ám én átsuhanok feletted.

Kapcsolódó idézetek

1. Mikor azt súgják a fülembe: nem éled túl a vihart, visszasúgom nekik mosolyogva: én vagyok a vihar!
2. Szellőm vagy, ki megsimogatsz, viharom, ki szerteszaggatsz, szellőd vagyok, ki simogat, viharod, ki szétszaggatlak. Kányádi Sándor
3. Én egyre vágynék: förtelmeset zuhanni S mégis élve Semmisülni, élni, vágyni és kapni. Ady Endre
4. Ami vagyok, az már megtörtént: itt és most úgy él bennem, mint lépés a saját nyomában, mint hang a visszhangban, mint rejtvény a megoldásában. (...) Átlépés az élet másik oldaláról. Könnyedén, akár egy tánclépés. Egyik formája annak, hogy mindent elveszíts azért, hogy mindent megtalálj. Alessandro Baricco
5. Folyjon körül, velem, át rajtam az élet. Legyen élmény, hogy élek, remegjen, feszüljön, harsogjon, döngjön bennem. Életed add ennem, vizedet add innom, Uram, hadd járjam, osszam meg az élőkkel életed. Folk György
6. Ím, itt a válasz: élek, vagyok, Fáradtan, fájón, ahogy lehet, De élek s úr fogok maradni Tenger, sors s mindenek felett. Ady Endre
7. Köröttem kúsza az élet, kúsza a sorsom. Vértezz hittel, hûséggel állig, akkor én a haláloságyig belédfogódzom. Nagy László
8. Bármihez érek: te zendülsz. Nyelved lettem, harangom lettél. Fodor Ákos
9. Minden olyan dolgot elhessegetek magamtól, ami a múlthoz tartozhat, a jelenben élek, a pillanatban. A múlt az, ami miatt "súlyos vagyok, rám nehezül, véraláfutásosra zúz önmagam". Gérard Dépardieu
10. Csengés. Egy pillanatnyi csend-rés, majd újra cseng, és ujra csend. Harmadszor is. Egy kissé összerezzensz, szíved verése gyorsúl, ám kezed a fele úton tétován megáll. Vajjon nem sorsod zörget-e ma nálad? (...) Semmi, kedves, tévedés volt csupán, akár az életed.