Ugrás a tartalomra
Vajon a főállású munka nem vonja-e el a figyelmünket a számunkra legmegfelelőbb munkától? A józan ész azt sugallja, hogy rengeteg szabadidő és energia nélkül nem virágozhat a kreatív teljesítmény, de a vállalatok sem mûködhetnek intenzív energiabefektetés nélkül. Ezek a feltételezések nem számolnak a kiegyensúlyozott kockázati portfólió legfőbb előnyével: az egyik területről származó biztonságérzet garantálja számunkra a szabadságot ahhoz, hogy eredetivé válhassunk egy másik területen.
Kapcsolódó idézetek
-
Minden irányból remek tanácsokat kapunk, hogyan javítsuk az életünket: keressünk értelmes munkát, végezzük el ezt a nagyszerû edzést, menjünk ki a természetbe, kezdjünk el egy hobbit, csatlakozzunk egy klubhoz, járuljunk hozzá egy jótékony ügyhöz, tanuljunk új készségeket, szórakozzunk a barátainkkal és így tovább. És mindezek a tevékenységek mélyen kielégítőek lehetnek, ha azért végezzük őket, mert valóban fontosak és értelmesek számunkra. De ha ezeket a tevékenységeket elsősorban azért végezzük, hogy elmeneküljünk a kellemetlen gondolatok és érzések elől, akkor jó eséllyel nem lesznek túl kifizetődőek. Miért nem? Mert nehéz élvezni azt, amit csinálunk, miközben keményen próbálunk elmenekülni valami elől, ami fenyeget.
Russ Harris
-
Az egyetlen dolog, ami "szabad" a szabadidőben, az az, hogy a főnök megszabadul a fizetési kötelezettségétől. A szabadidőt leginkább munkára való felkészüléssel, munkába menetellel, munkából való hazatéréssel vagy a munka kipihenésével töltjük. A szabadidő egy eufemizmus arra a sajátos módra, ahogyan a munkaerő, mint termelési tényező nemcsak saját költségén szállítja magát a munkahelyre és vissza, hanem elsődleges felelősséget is vállal a saját karbantartásáért és javításáért is.
-
Az egyre több feladatot átvevő robotok és szoftverek világában az ember csak akkor érezheti biztonságban a munkahelyét, ha az nem monoton és egyszerû, hanem változatos, összetett, egyedi gondolkodást vagy kreativitást kívánó munkavégzésre épül. Ezért ha most nem ilyen munkát végzünk, és még több évtizeden keresztül szeretnénk biztonságban tudni a megélhetésünket, egyre inkább ilyen munkakörök felé kell elmozdulnunk.
Dorosz Dávid
-
Szabadságunkban áll a teljesség érzésének forrásait megválogatni, és a magunk útját járhatjuk saját szabadon választott értékeink alapján. Sajnos azonban felszabadultság helyett többnyire ürességet érzünk. Keményebben, elmélyültebben, hatékonyabban dolgozunk, mint a korábbi nemzedékek, de egyre kevésbé tudjuk megmagyarázni, miért is hajtunk ennyire.
Frank Martela
-
A semmiből felépíteni egy saját üzletet egészen felemelő érzés lehet - ezért is teszik fel rá sokan az életüket és dolgoznak rajta éjt nappallá téve, fittyet hányva a rengeteg kockázatra. Nem lenne hát logikus, hogy önmagunk felépítésébe is legalább annyi energiát fektessünk, mint egy sikeres cég vagy vállalkozás létrehozásába?
Ryan Holiday
-
Mindegyikünk küzd azzal a problémával, hogy két agyféltekéje mûködését megfelelően összehangolja. Ám amikor ennek következtében egy agyrész funkciói részben kikapcsolódnak, az akár a nagyfokú kreativitás alapja is lehet.
-
Az igazság az, hogy az üzleti életben nem a józanság és a körültekintés a legfontosabb. Az üzletben azok számíthatnak sikerre, akik mernek kockázatot vállalni. Minél nagyobb a kockázat, annál nagyobb lehet a hasznunk.
-
Mértéktelen, vak törekvésében, a többletmunkára irányuló olthatatlan farkasétvágyában a tőke átgázol a munkanap maximális korlátain - nemcsak az erkölcsi, hanem a tisztán fizikai korlátain is. Bitorolja a test növekedésére, fejlődésére és egészségének fenntartására szolgáló időt. Elrabolja a szabad levegő és a napfény fogyasztásához szükséges időt. Lecsipeget az étkezési időből, s azt, hacsak lehet bekebelezi magába a termelési folyamatba; úgyhogy a munkásnak, mint puszta termelési eszköznek, úgy adják a táplálékot, mint a kazánnak a szenet, a gépnek a zsírt vagy az olajat. Az életerő gyûjtésére, megújítására és felfrissítésére szolgáló egészséges alvást annyi óráig tartó dermedtségre redukálja, amennyit egy abszolút kimerült szervezet újjáéledése nélkülözhetetlenné tesz. Ahelyett, hogy a munkaerő normális fenntartása határozná meg a munkanap korlátját, itt, megfordítva, a naponta lehetséges legnagyobb munkaerőkifejtés - bármilyen betegesen erőltetett és kínos is az - határozza meg a munkás pihenőidejének korlátját. A tőkét nem érdekli a munkaerő élettartama.
Karl Marx
-
Minél nagyobb hévvel vetjük magunkat a munkába, minél elfoglaltabbá válunk, és minél többet tanulunk és olvasunk, annál távolabb sodródunk a filozófiától. Felvesszük a napi rutin ritmusát. Pénzt keresünk, kiéljük kreatív indíttatásainkat, sürgölődünk és feloldódunk az életben. Ránézésre minden a lehető legjobban alakul. De közben mégis eltávolodunk a filozófiától. Elhanyagoljuk a bölcseletet, ami már önmagában is probléma - a stressz nyomása egyre nő, elménkre köd borul, és megfeledkezünk a valóban fontos dolgokról.
Ryan Holiday
-
Az értelmes munka életörömöt teremt. Ellentétben a stresszel, amit éppen az idéz elő, ha valaki nem folytat a maga számára jelentőséggel bíró tevékenységet.
Georg Klein