Vajon mi az oka annak, hogy míg az egyik ember egy mozgalmas nap folyamán is teljesen nyugodt tud maradni, élvezi a kihívásoknak való megfelelést és különösebb erőfeszítés nélkül tesz eleget kötelezettségeinek, addig a másik, akinek ugyanannyi feladattal és kihívással kell megbirkóznia, valósággal bepánikol, stresszel és túlterheltnek érzi magát? Ez annak tudható be, hogy az előbbi személy hiedelmei - a gondolkodásmódjához hasonlóan - egészségesek, építő jellegûek, míg az utóbbiéról ez nem mondható el.

Kapcsolódó idézetek

1. Miért van az, hogy az egyik ember egészséges és boldog, a másik meg beteg és szegény? Mitől válik az egyik ilyenné, a másik olyanná? A válasz viszonylag egyszerû. Az embert a saját gondolatai és a gondolataihoz kapcsolódó érzelmei teszik olyanná, amilyenné válik. Balogh Béla
2. Hangulatunk tudtunkon és akaratunkon kívül befolyásolja látásmódunkat és következtetéseinket. Vasegészségû, nyugodt idegzetû ember egészen másképpen fogja fel ugyanazt a tényt, mint aki beteg és ingerült. Az ember egyszeribe másvalakivé válik, mihelyt beteg vagy ideges. Baktay Ervin
3. Sokan azt gondolják, hogy boldogabbak olyankor, amikor pihennek vagy relaxálnak. Ehhez képest nagyobb valószínûséggel számolnak be arról, hogy a legnagyobb boldogságot akkor élik át, ha elmerülnek egy tevékenységben, vagy teljesen elköteleződnek amellett, hogy megküzdjenek egy kihívással. Csíkszentmihályi Mihály
4. Csak azok az emberek nem esznek és alszanak jól, akik túl sokat gondolkodnak! Az egyszerûen gondolkodó emberek a test minden tevékenységét sokkal jobban végzik el, mint az úgynevezett értelmiségiek. Van bennük egy bizonyos békesség, hiszen a zavar és a káosz teremtéséhez bizonyos intelligencia kell. Sadhguru
5. Ha a másik belátja, mennyit gürcöl az ember, az szinte korlátlan erőt képes adni, míg a huzakodás, hogy ki a fáradtabb, és kit is kellene jobban sajnálni, csak oda vezet, hogy az ember még dühösebb és fáradtabb lesz.
6. Utólag szoktam irigyelni azokat az embereket, akiknek a sikere, előrejutása, önérvényesítése nagy erőfeszítésbe került, mert az erőfeszítés sokkal alaposabbá, felkészültebbé tesz. Aki pedig könnyen veszi az akadályokat, az hajlamos a felszínességre, felületességre és valamiféle könnyelmûségre. Reményi József Tamás
7. Sokan gondolják azt, hogy az érzelmeik hirtelen megjelenése vagy fellángolása a másikban is ugyanolyan ütemben zajlik. Pedig ez nem így van. Mennyi fájdalomnak, csalódásnak és veszekedésnek az alapja ez a tempókülönbség! De hát a szerelmes ember türelmetlen, eszetlen, nem tud várni és kivárni, pláne elfogadni azt, hogy a másiknál lassabban zajlanak a dolgok.
8. Legyen szó akármilyen ránk váró kihívásról vagy épp nehézségről, betegségről: amint elkezd kibontakozni a rettegett esemény, és körvonalazódik, mivel is állunk szemben, sokkal kezelhetőbbnek és túlélhetőbbnek tûnik majd az egész, mert egyre több lesz róla az információnk, így egyre kevésbé érezzük magunkat kiszolgáltatottnak. Al Ghaoui Hesna
9. Némelyik ember irigyli a másik boldogságát, holott lelkét kellene irigyelnie, mely a boldogság befogadására és átérzésére képes. A történéseknek mindig saját lelkünk ad súlyt és jelentőséget.
10. Életünk mindig ugyanabban a kerékvágásban telik, emiatt állandóan panaszkodunk és szitkozódunk; de valójában nyugalmunkat leljük ebben. Felébredünk, követjük a mindennapi szokásainkat, követjük a szabályokat, melyek merevek, erősek és általában csak kis mértékben módosíthatók. A változás olyan, mint egy kigördítetlen papirusztekercs, vagy a még ki nem játszott sakkfigura. Csak akkor fogadjuk a változást izgalommal vegyült félelemmel, amikor némileg tudjuk irányítani és hatalmunkban, lehetőségünkben áll, még ha nehezen is, de potenciálisan visszafordítani. Amennyiben azonban nincs meg a valódi döntés biztonsága, ha nincs meg a kontroll érzete; akkor a változás egyszerûen csak félelmetes. Még rémisztő is. Robert Anthony Salvatore