Ugrás a tartalomra
Valami nagy, elérhetetlen szerelem
ködlik a mezők felett,
elnyújtott, fájó, végtelen kiáltás
a boldogság után.
Kapcsolódó idézetek
-
Lelke forrong, vonzza a távol,
Õrültségét maga is sejti már,
Csillagot kér az ég boltozatáról,
S a földön legmagasabb kéjre vár,
S minden közel és minden távol
Kevés keblének, oly mély ott az ár.
Johann Wolfgang von Goethe
-
A szerelem olyan, mint egy költemény, megfoghatatlan, megmagyarázhatatlan szépség.
Betsy Blair
-
Olyan a szerelem, mint folyó örvénye:
Megtörik azon a csillagoknak fénye,
Mig a tövises galyt, őrjöngő fodorja,
Magába öleli, szivébe sodorja.
Tóth Kálmán
-
A szerelem ragálya, átkos törekvés mohóságával, a hasadékokon vagy a levegőn keresztül behat még oda is, és hiába minden óvatosság, elejti áldozatát.
Miguel de Cervantes
-
A féktelen, makacs vágy
előtt gyakran hátrál a lehetetlen;
s ha éktelen magasság
felé törekszik is az én szerelmem,
nem tágítok azért, míg
a földtől el nem érek majd az égig.
Miguel de Cervantes
-
Elmenni messze,
magasba felrepülni,
csapódni kőhöz,
üvegként összetörni.
Veled, mégis egyedül
állni, csak állni szótlan,
végleg összeforrva
az életen túl, egy csókban.
Kormorán
-
Vágyaid elérhetetlen
Tartományba vonzanak;
Az, mi után futsz epedve,
Csalfa, tünde fényalak,
Egy sugár a nap szeméből...
Büszke diadalmosoly,
Mely a sirvafutó felhőn
Megtörik, - de nincs sehol!
Arany János
-
A szerelemnél hatalmasabb küzdelem nem létezik, éppen azért, mert a lehetetlent akarja: össze akarja hozni, egymásba akarja ölelni azt, ami mindig szétesik.
Müller Péter
-
Úgy szeretnék szállni, sebes, könnyü szárnyon
Messze túl a rózsás, fénylő szemhatáron,
Túl az égen úszó felhők habos hátán,
A nagy végtelenbe, ahol tán meglátnám...
Csillagok járását,
Szerelem forrását!
Ambrozovics Dezső
-
Köztünk még a messzeségnek
Átláthatlan köde kékül,
S én előre reszketek a
Viszontlátás örömétûl.
Tóth Kálmán