Vágyaid elérhetetlen Tartományba vonzanak; Az, mi után futsz epedve, Csalfa, tünde fényalak, Egy sugár a nap szeméből... Büszke diadalmosoly, Mely a sirvafutó felhőn Megtörik, - de nincs sehol!

Kapcsolódó idézetek

1. Úgy jön ma már, mintha álmodtam volna, hogy itt voltál s azt is, hogy nem vagy itt, holdad vagyok, mely vonzásod körében járja végtelen útjait. (...) Megyek feléd, de soha el nem érlek, bolygok körülötted, s önmagam körül, bezárt világ, mely mosolyodtól fényes, s örök vonzásaid szárnyain röpül. Várnai Zseni
2. Az az ábránd - elenyészett; Az a légvár - füstgomoly; Az a remény, az az érzet, Az a világ - nincs sehol! Arany János
3. Nem tart örökké semmi, mulandó lét ez itt; Mi boldogítna tartón, tán nem is létezik. Boldogság, álom, ábránd, széttépett falevél, Mit majd gyorsan sodorva elhajt a kósza szél, Szerencse, hit, dicsőség, múló, csalóka fény, Szétpattanó habocska a csendes tó szinén.
4. Elérhetetlen vágy az emberé, Elérhetetlen, tündér, csalfa cél. Vörösmarty Mihály
5. Ragyogva int felém a távol, Hívó dalt vélek hallani, Úgy csal, úgy von, úgy visz magával Egy legyőzhetlen valami!
6. Szép délibáb csillog, ékes, csalfa káprázat belül, Magasra száll az égen át, a remény illan, messze száll. Forgandó szerencse engem elkerül, Szép délibáb csillog, ékes, csalfa káprázat belül.
7. Bármerre tûnsz el, a fény kialszik, S bármerre tûnsz fel, a vágy kigyúl. Gárdos Péter
8. A fényes győzelemnek fáradság, kín az ára, Az áhított siker álmatlan éj leánya. Kit gyöngyért hajt a vágy, s a szíve reszket érte: Az búvár lesz: leszáll a zord tengerfenékre. Ki dicsőségre vágyik, de érte semmit nem tett, Oly álmot álmodik, amely nem teljesedhet!
9. Valami nagy, elérhetetlen szerelem ködlik a mezők felett, elnyújtott, fájó, végtelen kiáltás a boldogság után. Dsida Jenő
10. Talán ott vagy mindenhol. (...) Odafent a rózsás színû felhőkben. Idelent a hajnali harmatban. Bármerre járok, téged kereslek. És bárhol vagyok, téged látlak.