Valójában a tanterv csapda a tanár számára: ha követi, és annak alapján halad, elvész a lehetőség, hogy kitérhessen érdekes dolgokra, meglepő felfedezéseket tegyen a gyerekekkel együtt, hogy előre meg nem tervezett dolgokról beszélgessen velük. Ha valamerre elindul a gyerekek érdeklődése, akkor azt a tanterv követelményei miatt hamarosan le kell állítani.

Kapcsolódó idézetek

1. Könnyû azt mondani, hogy az iskola emberi viszonyai egyértelmûek és szabályozottak. Egyfelől vannak diákok, másfelől vannak tanárok. A diákért van az iskola, ő pedig tanulni akar. A tanár a diákért van, és tanítani akar. De mi van akkor, ha a diákot nem érdekli a tanulás, a tanár pedig nem tekinti igazi feladatának a tanítást?
2. Ha az állam - vagy a párt vagy bármely más kollektívum - tudja, tudni véli, hogy milyen alattvalókat akar a maga számára "faragni" az iskolai "gyerekanyagból", akkor mindent el fog követni, hogy korlátozza a tanszabadságot, illetve hogy egyáltalán ne hagyja érvényesülni (miközben esetleg szép frázisokat mond a tanulás és a tanítás szabadságáról). Az ilyen iskolát mindig jellemezni fogja a többféle - és mint tudjuk, teljesen hatástalan - ellenőrzés, modernebb formában a mérések, feladatlapok tömege. Vekerdy Tamás
3. Egy olyan osztályban, ahová sokféle nehézséggel küzdő, hátrányos helyzetû diák jár, ott a tanárnak sem könnyû tanítani úgy, hogy mindegyikük szükségletét kielégítse. A diáknak pedig nem könnyû tanulni, együtt lenni a társaival, hiszen mindig konfliktus lesz közöttük. Egy ilyen érzékeny környezetben sokkal nagyobb az esélye, hogy a tanárok hibáznak, és olyan dolgokban hibáznak, ami egy diák ottani tanulmányait megkeserítheti. Kováts Laura Rozália
4. Az embernek eszébe jut, mennyi sivár munka létezik a földön: szénbányászat, az 50-es csavar beillesztése az 51-es anyacsavarba, csatornaásás, számok összeadása. A világ tele van érdektelen munkákkal, amelyek önmagukban nem okoznak örömöt. Úgy tûnik, az iskoláinkat is az élet unalmasságához igazítjuk. Azzal, hogy a gyerekeket arra kényszerítjük, hogy olyan tantárgyakra figyeljenek, amelyek nem érdeklik őket, előre arra kondicionáljuk őket, hogy később elvégezzék azokat a munkákat, amelyeket nem élveznek. Alexander Sutherland Neill
5. A tanár alapjában véve arra is tanítani akar, ami kívül esik tantárgyának keretein. Erkölcs, elvhûség, világnézet - mindegy, minek nevezzük. Akutagava Rjúnoszuke
6. Mindannyian kíváncsinak születünk, de az iskola egy bizonyos ponton ezt kiöli belőlünk. Tanárként a fő felelősségem nem a tények átadása, hanem a kérdések feltevése iránti lelkesedés újbóli felkeltése. Max Tegmark
7. Tanítani jó dolog, de szerintem csak akkor lehet igazán jól tanítani, ha az ember maga is kutat. Ugyanis a tanítás öröme és lelkesedése összefügg az új információk megszerzésével. Nem baj, ha valaki nem olyan eredményes, látszólag kevésbé megbecsült kutató, akkor is jól tudhat tanítani, ha megéli kutatásában az újdonság és megismerés belső örömét. Perczel András
8. A tanár - bizonyos életkorban - vizsgáztatni akar. Nem szeret többé tanítani; mindig vizsgáztatni szeret. Ez igen természetes: midőn tanít, őfelette ítélkeznek, midőn vizsgáztat, ő ítélkezik.
9. A tanár természetesen akarva-akaratlanul átad egy értékrendet, világnézetet. Ajánlok filmeket, olvasmányokat nekik - ezek nyilvánvalóan az én értékválasztásomat tükrözik. A felelősségünk abban áll, hogy határt szabjunk, és arra neveljük a diákokat, hogy önállóan gondolkodjanak. Ne fogadják el azt, amit mondok, hanem kételkedjenek. Vidnyánszky Attila
10. A gyerekek kielégíthetetlen étvággyal szívják magukba a tudást. Minden érdekli őket, a lényeg, hogy elegendő ingert kapjanak. Aztán elkezdenek iskolába járni. És az érdemjegyek megölik a kíváncsiságot. Az osztályozásnál gyorsabban semmi sem oltja ki az érdeklődést. Ruby Wax