Van valami, amit az emberiség sohasem tud elpusztítani, bármilyen eszelősen hajtja is a pusztításvágy, ez pedig önnön idealizmusa, lényének meghatározó tartozéka.

Kapcsolódó idézetek

1. Minden úgy van jól, ahogy éppen van. A rossz is. A világot nem lehet átformálni, mert maga az ember megváltoztathatatlan. Csak az ideológiák, az önpusztítások mesterségesen megkonstruált okai, ürügyei váltakoztak egymással, de az emberi alaptermészet, amely mindig az ideológiák pajzsa mögé rejtőzik, ugyanaz maradt a történelem folyamán.
2. Az ember olyan dolgokat is elpusztít magában, amiket mások sosem tudnának tönkretenni. Sokszor nem az a kérdés, hogy odavész-e a lelked egy darabja, hanem hogy melyik darabja lesz az. Laurell Kaye Hamilton
3. Sohasem szabad alulértékelni az erőt, amit az élni vágyás ad az embernek. Igaz, olykor talán önkínzásnak is tûnhet, a szenvedés és fájdalom végtelenre nyújtásának, de mégis vannak olyanok, akik sosem adják fel, kerüljenek bármilyen reménytelen helyzetbe. Ez az erő lendíti őket túl minden akadályon.
4. Az ember, és csakis az ember pusztító ösztöne csillapíthatatlan oly mértékben, hogy öl és rombol akkor is, ha nem éhes, és építeni sem akar. Polgár Ernő
5. Az ember azt imádja, ami elragadja őt, a szépséget vagy a szellemet, de soha sem azt, ami untatja: az erkölcsöt. Lux Terka
6. Az ember tudat alatti kényszere, hogy elpusztítsa azt, amit sem leigázni, sem bálványozni nem tud. Arundhati Roy
7. A múlttal foglalkozó reménytelen képzelgés különösen jellemzi az emberi lényt - az, hogy kijavítja élményeit. Csodálatosképpen nem tud belenyugodni abba, hogy ami megtörtént, végleges és ki nem javítható. Füst Milán
8. Az ember sohase képes arról leszokni, hogy ő ne legyen. A nagy akarnok örökké lenni akar valami. A halála után is. Hiszen oly önző. Mikszáth Kálmán
9. A pozitív önkép, a magas önértékelés iránti vágy annyira hozzátartozik az ember természetéhez, annyira nélkülözhetetlen, alapvető szükséglet, hogy csak önmagunk elpusztítása árán hanyagolhatjuk el.
10. Az irigység az egyetlen olyan tulajdonság, ami nem szûnik meg soha. El lehet nyomni, el lehet titkolni, még magunk előtt is elrejthetjük. De attól még ott van. És ha egyszer jött, az jönni fog többször is. Leiner Laura