Vannak, akik már az anyjuk méhében, S vannak, akik születés közben halnak meg, Mások akkor, mikor már másznak, Megint mások, mikor járnak.

Kapcsolódó idézetek

1. Ugye tudod, mit szoktak mondani egymás közt az anyák. Ennek könnyû szülése volt, annak nehéz. (...) Hát így van ez a halállal is. Stephen King
2. Igen, van, aki emberként születik, és önmaga töredékeként hal meg. A másik pedig emberként születik, és ha meghal, kevesebb, szegényebb lesz a világ. Pál Ferenc
3. A születéshez hozzátartozik a halál, az ifjúkorhoz az öregkor, az élethez magához pedig a megfelelő forma és az előre behatárolt időtartam. Oswald Spengler
4. Az élet fokozatosan megy át a halálba. Először az egész részei halnak meg. Amikor az ember szerettei meghalnak, az ember egy része is meghal. Kim Stanley Robinson
5. Mindenkinek megvan a saját halála. Egész életünkben elkísér. A születésünk pillanatában világra jön velünk a halálunk is, aztán a végén kivisz. Vállon kocogtat vagy kézen fog a halálunk, és azt mondja, gyere szépen, itt az idő. Philip Pullman
6. A halál olyan, mint a születés. Kit siratnak meg, hogy megszületett? Pedig hány embert éppen akkor kellene siratni, és nem a halálakor! Végh Antal
7. A születés pillanatában minden jövő. A halál pillanatában minden múlt. De közben? Mi van közben? Gyurkó László
8. A halál kezdete a születés, s mindenki haldoklik, attól a perctől fogva, mikor világra jött. Robert E. Howard
9. A halál olyan tény, amellyel mindnyájunknak szembe kell néznünk. Jöhet egy hosszú élet végén; de hirtelen elragadhat fiatal és erős embereket is. A halál elkerülhetelen. Mihelyt megszülettünk, elkezdünk feléje haladni. Nem annyira az a fontos, hogy mikor halunk meg, hanem az, hogy hogyan.
10. Az élet rendje. Születünk, meghalunk. De vajon tényleg az az igazi halál, amikor megáll a szívünk? Amikor nem pumpál több vért az ereinkbe? Vagy vannak, akik addigra már régen meghaltak?! Mert olyan üresek, kiégettek, kiábrándultak belülről, hogy egyszerûen nincs már bennük semmi emberi?