Ugrás a tartalomra
Idézetem
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0

Vannak aztán mások, akik elsüllyednek, elmerülnek a közös pocsolyában, de mire felemelkednek, megtalálják igazi énjüket, jobban magukra találnak, mint valaha; ez azért van, mert megszabadulnak minden kicsinyes hiúságtól, de helyette a század és az ezred dicsfényében tündökölnek. Ha le tudsz merülni ilyen mélyre, utána olyan magasságba emelkedhetsz, hogy el se tudnád képzelni; akkor megismered a legszentebb örömet, és majdnem úgy érzed magad, mint a mennybéli angyalok társaságában. Akkor felismered az értéket olyan emberekben is, akik nem tudják kifejezni magukat. De előbb jó mélyre kell ereszkedned, hogy mindezt megtanuld.

John Steinbeck
🎖️ Katonatiszt 💍 Feleség
Ad

Kapcsolódó idézetek

  1. Vannak olyanok, akik ok nélkül bántanak, fájdalmat okoznak, és te így megtanulod becsülni a szeretetet és a törődést. Vannak, akik a mélybe löknek, hagynak lezuhanni, de így tudsz majd mindig felállni. Vannak, akiket elveszítesz, mert meghalnak, te pedig így tanulod meg értékelni az életet.
  2. Ha már elég sok időt töltöttél egyedül, akkor megtanulod értékelni mások társaságát és rád szánt idejüket. A kincset a magányban fedezed fel. Felfedezed önmagad legmélyebb zugait, legféltettebb kincseit, szembekerülsz azzal, aki valójában vagy. Marie Clarence
  3. Minél mélyebbre jutsz önmagadban, annál közelebb jutsz mások szívéhez. Ez a kettő ugyanaz, mert a te szíved és a másiké nem nagyon különbözik egymástól. Ha érted a saját lényedet, érted mindenki lényét. És akkor megérted, hogy te is voltál bolond, tudatlan, te is sokszor elbuktál, te is követtél el bûnöket önmagad és mások ellen. És ha mások még mindig ezt teszik, nincs semmi szükség a megítélésükre, a megbélyegzésükre. Nekik kell felismerniük és magukra kell hagyni őket; nem feladatod, hogy egy bizonyos forma szerint alakítsd őket. Osho
  4. A legcsodálatosabb emberek, akiket ismerünk, azok, akik megismerték a vereséget, megismerték a szenvedést, a küzdelmet, a veszteséget, és megtalálták a kiutat a mélyből. Ezek az emberek olyan szinten értékelik, érzik és értik az életet, hogy az könyörülettel, kedvességgel és mély, szerető gondoskodással tölti el őket. A csodálatos emberek nem csak úgy vannak.
  5. Az ember felülemelkedhet a dolgokon, és az igazi lelki nagyságból fakadó, őszinte közönnyel nézheti, amint az élete hol felível, hol a mélybe zuhan. Az ember tekinthet úgy a saját törekvéseire, mintha az egész csak hiúságok maszkabálja, bolondok tánca volna. Philippa Gregory
  6. Ismeri ő az életet... Ismeri minden aljasságát és minden szépségét, és tudja, hogy minden mocskával együtt, az élet mégis milyen nagyszerû! Istenuccse! - lesz még mondanivalója erről a világ számára. A szentek a mennyben - hogyne lennének tiszták és mocsoktalanok? Õket ugyan nem illeti ezért dicsőség. De a szentek, akik a sárban élnek - ez, ez az örök csoda! Ezért érdemes élni; azért, hogy az ember lássa, hogyan emelkedik ki a bûn fertőjéből az erkölcsi nagyság; azért, hogy kiemelkedjék belőle ő maga is, és ahogy kezd tisztulni a szeme, először pillantsa meg homályosan a távolban derengő szépséget. Azért érdemes élni, hogy lássa az ember: minden gyöngeségből, gyarlóságból, bûnből, minden feneketlen aljasságból hogyan emelkedik ki az erő, az igazság és a lélek. Jack London
  7. Akkor tudjuk meg, kik vagyunk valójában, amikor feloldódunk valaki másban. Aki képes arra, hogy ne csak önmagának éljen, az találja meg önmagát. A szívünk mélyén mindannyian erről ábrándozunk. Paul Auster
  8. Azzal, hogy igazi mélységek nyíltak meg előttem, ezzel párhuzamosan a valódi magasságokat is jobban megtapasztaltam. Mintha újra megélnéd, hogy milyen jó minden pici részlet ebben az életben, sokkal több apró dolgot kezdtem felfedezni.
  9. Ami könnyen elérhető, az a felszínen csillog. Ami érték, olykor fénytelen, és a mélyre kell ásni érte. Amiben a sokaság élvezetét leli, sivár és illanó gyönyörûséget kínál. Amiről én beszélek, az a felszínről nem látható, és bensődben derül. Lucius Annaeus Seneca
  10. Ha azt akarod, hogy szeressenek, először merj szeretni. Nem félni, nem rettegni, hogy vajon most mi lesz, hanem egyszerûen nyitni. Nyitni mindig, kérdés nélkül, adni, bátran. (...) Idővel rájössz. Rájössz arra, hogy ki érdemli meg és ki nem. Hogy ki tud bánni vele, és ki nem. Onnantól már egyszerû lesz. Kevesebb csapda, több szív - mástól is, másoktól is. Oravecz Nóra
Ad

© 2026 Idézetem. Minden jog fenntartva. Kapcsolat