- Vétek-e az, amiről az ember nem tehet? Vétek-e az, ha valaki sánta? Épp így vagyok a hitemmel. Megnyomorodtam. Még nincs egy hónapja, hogy egy ártatlan leányka miattam meghalt méreg által. A leányt feleségemmé akartam tenni, de az egyház nem engedte. Azért megölte magát. Miért enged ilyet a jó Isten!? - Isten bölcs és igazságos. - Éppen azért. Nem tudok benne hinni.

Kapcsolódó idézetek

1. - Vannak, akik elfelejtik, hogy élet és halál kérdése a Jóistenre tartozik, és megölnek valakit, mert úgy ítélik, hogy ártalmas a civilizációra. - Örülök, hogy ezt mondja (...), bár végül is az Úristen is az emberek által hajtja végre az ítéleteit. - Az ilyen gondolkozás veszélyes lehet. Agatha Christie
2. Istenem, add, hogy ne ítéljek - Mit tudom én, honnan ered, Micsoda mélységből a vétek, Az enyém és a másoké, Az egyesé, a népeké. (...) Mi olyan együgyûn ítélünk S a dolgok olyan bonyolultak. Reményik Sándor
3. Törekedjetek a szeretetre, és senkit se ítéljetek el! És ha valakit súlyosan vétkezni láttok, nem azt mondom, hogy tetszéseteket leljétek benne, sem azt, hogy ne riadjatok vissza tőle, hanem azt mondom: ne ítéljétek el, ne vessétek meg a bûnösöket, mert semmit sem tudtok arról, hogyan ítél az Isten. Folignói Szent Angéla
4. Olyan könnyû ítélkezni. Olyan könnyû azt kérdezni, hogy egy ilyen értelemmel megáldott ember miért választja a rossz utat. De fogalmunk sincs, milyen mélyen megronthatja a személyiséget a szenvedés.
5. Senkinek nincs joga ítélkezni a másik fölött. Az ember maga ítéli meg magát a tetteivel. Ha valaki elveszi a másik életét, főleg, ha ártatlanét, büntetésből ő is elveszti az élethez való jogát. A gyilkosság így lesz öngyilkossággá, a természet törvényei szerint. Nevezzék bár sorsnak, vagy Isten kezének, a rosszakat végül megítélik, olyan érzékfölötti, természetfölötti módon, amelyet a halandó nem érthet és soha nem is fog érteni. Az igazságtalanság azonban sohasem marad büntetlen, azon egyszerû tény miatt, hogy minden ember meghal. És gyakran úgy halunk meg, ahogyan éltünk.
6. Ha jók vagyunk, Isten igazságos, és meg fogja bocsátani minden vétkemet, meg fogja bocsátani, hogy rosszat kívántam azoknak, akik tönkre akartak tenni, hogy a fontos pillanatokban rossz döntést hoztam, és hogy ilyen ajánlatot tettem a maga falujának. Meg kell bocsátania, hiszen ő taszított engem a sötét oldalra. Ha viszont rosszak vagyunk, akkor mindent szabad, akkor soha nem hoztam rossz döntést, mert eleve kárhozatra vagyunk ítélve, és nem számít, hogyan élünk, hiszen a megváltás független a gondolatainktól és a cselekedeteinktől. Paulo Coelho
7. Azt tartják (...), hogy vétkeink ára a halál. De előfordul, hogy fényûzés az ára. Nem tudom, melyik az elviselhetetlenebb. Távol a meghitt családi élettől, melynek valódi értékét csak akkor érti meg az ember, ha vissza már nem vezet út. Agatha Christie
8. Fogalmam sincs, miben kellene hinnem. Isten túl elvont fogalom számomra, a krisztusi tanítások pedig nem mûködnek az életben. (...) Ha meg kellene fogalmaznom önmagam számára a hitet, csak annyit tudok, hogy nem akarok feleslegesen bántani másokat. Hogy nem akarok ítélkezni mások felett. Hogy el kell fogadnunk minden embert, minden bûnt. Hogy el lehet fogadni minden embert, minden bûnt. Istók Anna
9. Nem hiszek az anyaszentegyháznak egyedül üdvözítő mivoltában, sem a társadalom felett való állásának jogosságában. Az egyház bûnös, és törvénye véreskezû. Gárdonyi Géza
10. Nem Isten az, aki bünteti az ártatlan utódokat - mi magunk tesszük ezt, ha nem vállaljuk becsületesen apai-anyai hivatásunkat, szeretetlenek, önzőek, figyelmetlenek vagyunk, rossz példát mutatunk. (...) Tetteink következményei, akár jók, akár rosszak, tovább hatnak életükben, és ők is - sokszor akaratuk ellenére - továbbadják gyermekeiknek. Nem Isten fogja hetedíziglen egy rossz döntés következményével büntetni utódainkat, hanem a szülők, akik meggondolatlanul elválnak, szétverik a családjukat, bizonytalanságba taszítják gyermekeiket. Böjte Csaba