Vicces, hogy amikor az ember egy városban lakik, mindig azt gondolja, hogy ráér még megismerni - és addig halogatja az ismerkedést, míg a végén egyáltalán nem ismeri meg.

Kapcsolódó idézetek

1. Furcsa, hogy hiába ismerünk valakit jól, mégsem tudunk róla mindent. Az ember azt hinné, egyszer az is bekövetkezik. Lauren Oliver
2. Az ember azt gondolná, hogy a világ egyszerû, de hirtelen megtelik elképesztően érdekes dolgokkal, amiket sohasem fog megismerni. Még akkor sem, ha nagyon hosszú ideig él. Terry Pratchett
3. Nem is olyan egyszerû feladat megkeresni valakit egy nagyvárosban. Az pedig szinte lehetetlen, hogy csak úgy összefuss vele. Néha mégis teljesül az ember kívánsága. (...) Ám ha két ember keresi egymást, talán mégsem különös, ha végül mégis találkoznak. Jostein Gaarder
4. Az élet vicces (...). Csak akkor veszi észre az ember, amikor már majdnem véget ért. Tove Ditlevsen
5. Vicces, hogy az ember sokáig reménykedik valamiben, aztán amikor végre valóra válnak az álmai, akkor rádöbben, hogy milyen rettenetes a valóság. Nick Sagan
6. Az embernek olykor fogalma sincs róla, hogy mit keres. Mert csak azután derül ki, hogy megtalálta. Jo Nesbo
7. Milyen furcsák az emberek. Mindennap látod őket - azt hiszed, ismered is-, és egyszer csak kiderül, hogy semmit sem tudsz róluk. Lauren Oliver
8. Néha az ember el is felejti, mennyire hiányzik neki a másik, amíg újra nem találkozik vele. Colleen Hoover
9. Az emberek egészen különböző darabkákból állnak össze (...). Sokszor csak egyiket vagy másikat látjuk ezekből, aztán ha sikerül mindet összegyûjtenünk, hirtelen rádöbbenünk, hogy igazán jól ismerünk valakit. Cassandra Clare
10. Örök hibám, hogy túl közel kerülök az emberekhez, mégis újra meg újra elkövetem. Ki nem állhatom a csöpögős filozofálgatást arról, mennyivel jobb megismerni a szerelmet, mint soha nem találkozni vele. Harlan Coben