Volt egy máskülönben felvilágosult, jó szándékú uralkodó, II. József, aki azt mondotta, nem érti, miért ragaszkodnak a magyarok furcsa és avult nyelvükhöz a némettel szemben, amely csiszolt világnyelv. Miért nem vetik le, mint egy kopott ruhát!

Kapcsolódó idézetek

1. A mûvelt, írástudó emberek már az ókorban is úgy érezték - ahogy ma is sokan érzik, főleg az idősebbek - , hogy a nyelv változása valamiféle romlás, hiszen a nyelv eltávolodik attól a formájától, amit ők megszoktak, amelyen kiváló irodalmi mûvek vagy szent könyvek születtek. Olyan ez, mintha valaki az öltözködésben bekövetkezett változásokat - például hogy ma már nők is járnak nadrágban - az öltözködés romlásának nevezné, mert a nagyanyja máshogy öltözött, és az mennyivel szebb volt, akkor még megadták a módját. A nyelvészet ehhez a romlásérzéshez nem tud hozzászólni, mert ez szubjektív. Nádasdy Ádám
2. Csak az tudja igazán a magyar nyelv szépségét értékelni, aki tud egy-két idegen nyelvet. Ahány nyelv, annyi ember! Nádasdy Ádám
3. A kétnyelvûség alázatra tanít, rá­döbbent, hogy nemcsak egy idegen nyelvet, de anyanyelvünket sem is­merhetjük tökéletesen.
4. Azt mondhatnák némelyek, hogy minek írunk, s töltjük az időt ily magyar eszközökkel, mikor semmi hasznunk nincsen benne. Jól van, de gondoljuk meg, hogy a magyar nyelv nemzetünknek tulajdona, miért lenne hát egy magyar haszontalan, ki hazájának javát ékesíti! Bessenyei György
5. A nyelv, az embernek ez a kincse, és nyelv helyes használata (...), szent mûalkotás. És az, hogy a nyelv az idővel változik, átalakul, elfelejtődik és újjászületik (...), mit sem változtat a tényen, hogy az ember csak úgy szerezheti meg a nyelvvel való játék és a nyelv megváltoztatásának jogát, ha előzőleg elismeri teljes alávetettségét. Muriel Barbery
6. Azt gondolom, hogy meg kell érteni azokat az embereket, akik más kultúrát is hordoznak magukban, nem csak a magyart. Ha nem értjük meg őket, akkor azokat a magyarokat sem érthetjük meg, akik különböző okokból elhagyták Magyarországot és külföldön kezdtek új életet.
7. Szent-e a nyelv, amit szlenggé, gyalázkodássá aljasítanak a szórakoztató ipar és a politika pojácái? Szentek-e a szavak, amit annyira őriztek, ápoltak, becéztek - szerb, szlovák, zsidó, német, román származásuktól függetlenül - a magyar nép legnagyobb fiai, írók, költők, színészek, igazi államférfiak? Szentek maradtak-e a szavak, amelyeket megfosztottak értelmüktől? (...) Véletlen-e, hogy a görög és latin magas kultúrák piedesztálra emelték a nyelv mûvészeit, a retorika mestereit, és elkergették a nyilvánosság elől a nyelv, a stílus megrongálóit. Jól tudták, hogy amikor a nyelv tisztaságát védik, a hazájukat védik, azt a kultúrát védik, amelyet szülőanyjukként szerettek és tiszteltek. Popper Péter
8. Piszkos a vizünk, piszkos a törlőruhánk, és valahogy mégis megtisztítjuk az edényt meg a poharakat. Így állunk a nyelvvel is: tisztázatlan fogalmakkal dolgozunk, és olyan logikát használunk, amelynek nem ismerjük a pontos érvényességi körét; ennek ellenére reménykedünk, hogy mégiscsak tisztaságot teszünk a természet megértésében. Niels Bohr
9. Minden embernek, így a magyarnak is szíve joga, hogy az anyanyelvét szeresse a legjobban, sőt természetes is, hogy így tesz, hiszen az az egyetlen nyelv, amelyet igazán ismer. Azon a nyelven keresztül ismerte meg a világot és önmagát, és azt a tényt, hogy ő magyar, annak révén élte át nemzete történetét és irodalmát. Ehhez már csak arra a józan belátásra kell eljutnia a magyar embernek, hogy minden más ember is pontosan így van a maga anyanyelvével. (...) Csak intelligencia kérdése, hogy ezt az egyszerû tényt belássuk és elfogadjuk. Hogy ne sóvárogjunk folyton mások elismerésére a mi nyelvünk nagyszerûsége tárgyában, ne verjük a mellünket, ne szóljuk le mások nyelvét. A magunkét pedig ne hivalkodással becsüljük meg, hanem azzal, hogy igyekszünk minél alaposabban megismerni, és minél többet olvasni nyelvünk klasszikus és élő íróit.
10. A mai magyar, az utca emberétől az országgyûlési képviselőn át az akadémikusig azt hiszi, hogy akkor beszél a kornak megfelelően, ha a magyar kifejezések helyett minél több idegent, lehetőleg angolt használ. Most már ott tartunk, hogy ezt észre sem vesszük. Pedig ha valaki az anyanyelvén nem tudja magát megfelelően kifejezni és minduntalan idegen szavakat kölcsönöz, az nem a mûveltség jele.