Téma
Aggodalom idézetek
-
- Tudod, most, hogy érett korba léptél, félek, hogy veszedelmes gondolataid támadnak szép, segítőkész társnőkkel kapcsolatban. - Nem tudod te megbecsülni a hûséges férjedet (...). - A barátnőim mind azon a véleményen vannak, hogy egy férjnél soha nem lehet tudni. - Akkor rossz barátnőket választottál. Agatha Christie
-
Úgy teszünk, mintha jó szülők lennénk, holott valójában csak ételt és ruhát adunk a gyerekeinknek, és leszidjuk őket, ha az utcán talált rágót rágcsálnak. Voltak aranyhalaink, de elpusztultak, és mivel nem tudunk sokkal többet a gyerekekről, mint az aranyhalakról, ezért ennek a felelősségnek a tudata minden reggel megijeszt bennünket. Fredrik Backman
-
Csak egy dolog lehet rosszabb annál, hogy rákos vagyok, ez pedig az, hogy el kell mondanom az embereknek. Nem is annyira a közeli családtagok okozzák a fejtörést - például egy anya, aki olyan fékezhetetlenül zokog, hogy azt hiszed, ettől a puszta erőfeszítéstől is elájul. Inkább az ismerősöknek, a munkatársaknak, a szomszédoknak, a fodrászodnak, na, ők azok, akiknek a legrosszabb elmondani a hírt. Colleen Oakley
-
Miféle emberek lesznek jövendőmondók? Legtöbbször egy rakás, félig mûvelt, középkorú nő, akik olyan dolgokat mondanak, amiről szeretnék, ha velük történne meg. Összetákolják az álmaidat, mert az övék szétzúzódott a sziklákon. Szóval, hogy gondolod, mi? A jövődet olyan valaki mondja meg, akinek nincs sajátja?
-
Az orrom megvakarása (...) nem ugyanolyan mértékben előre elrendelt-e, mint a hullócsillag pályája? A macska kószál a ház körül, a levél lehull a fáról, a gyermek megbotlik. Nem lehet-e ezeket a cselekvéseket a végtelenségig visszavezetni? Nem előre elrendeltek-e, és nem hatnak-e tovább az idők végtelenjéig? Ismerjük a levél lehullásának és a gyermek megbotlásának közvetlen okát, de nem tárhatjuk fel az okozatsor elejét és végét. Charlie Chaplin