Téma
Balett idézetek
-
Egyszer egy gimnáziumban járva azt találtam mondani, a költészet éppolyan mesterség, mint a vízvezeték-szerelés. Egy széplelkû lányka ezen rettentően kiakadt, mert verset írni igenis küldetés, szárnyalás, átlényegülés. Igaza van. De akkor egy finom étel is költemény. Egy szép balettmozdulat is katedrális. Láttam szakiskolás, nagyon hátrányos helyzetbe született szavalót, aki jobban életre keltett egy verset, mint ahogy egy unott, profi színész tette volna. Mert átizzott rajta a szöveg, látszott, hogy belülről éli meg, és nem csak felpróbálja, mint egy ruhát. Másfelől nincs igaza a lánglelkû lánykának. Hiszen ihlet nélkül semmit se lehet csinálni. Láttatok már ihlet nélküli vízvezeték-szerelőt? Mert én igen. Negyvenezer a kiszállás, de nem tudja megcsinálni, mert nem fér hozzá, és ez az alkatrész most amúgy sem rendelhető. Hát neki most nem volt ihlete. Szóval igenis, az írásnak van tanulható, szakmai része. És igen, az írás nem csak a tanulható részből áll. Ám ha nem tanulunk, sosem jutunk el odáig, ahol az a bizonyos "több" kezdődik. Lackfi János
-
A nőknek azért van testük, hogy legyen mit felékesíteni, arra való, hogy feldíszítsék: már nem arra, hogy szeressék. Hasonlítanak virágra, hasonlítanak madárra, hasonlítanak száz egyéb dologra, csak nőre nem. Anyáik, mind a letûnt nemzedékek, gyakorolták ugyan a kacérság mûvészetét, hogy minél szebbek legyenek, de elsősorban a testük közvetlen varázsával akartak hódítani, bájuk természetes hatalmával, azzal az ellenállhatatlan vonzóerővel, amivel a női test a hímek szívére hat. Manapság nincs más, csak a kacérság: a szépítkezés mûvészete a nagy eszköz és maga a cél is, mert főleg arra használják, hogy borsot törjenek vele vetélytársnőik orra alá, hogy felkorbácsolják meddő féltékenységüket, nem pedig arra, hogy férfiakat hódítsanak. Guy de Maupassant