Ballagás idézetek

Egy szép napon valami más leszek, valami más, ami nem én vagyok. Talán szép szál rózsává válok. Linn Skaber

De egy szép napon felébredtem és elvágtam a hurkot amivel a múlthoz kötöztek. Ez volt életem első igazi kilengése. Azóta nincs istenem barátom nyugtom. A végtelent érzékelem és félek hogy elveszek benne. Kassák Lajos

A sors kegyetlen ujja intett: El kellett válni hőseinknek. Kezdődik majd az iskola, S egymást nem látják tán soha. Varró Dániel

A középiskolában már megkezdődik a visszavonhatatlan döntések sorozata. Ajtók zárulnak be halk kattanással, s a zajukat csak évekkel később, az álmaiban hallja tisztán az ember. Stephen King

Búcsúzóul szeretnék valami nagyon kedveset mondani, de nem tudom, miként fordíthatnám le sárkányérzelmeimet. Kívánom, maradj meghitt viszonyban a csodával! Légy boldog, itatódj át szerelemmel, és részegülj tőle! Ne siess meghalni, bármily régen élsz is. Tőled, általad is szebb a tömérdek-arcú világ. Te az a lány vagy, azon kevesek egyike, ha nem az egyetlen, aki még egy fogfájós sárkányt is nyugodtan megsimogathatsz. Vavyan Fable

Nem jókedvemben indulok az útra. (...) Útlevél nem kell. Ott nincsen határ. Nem olvasok, a szemüvegem nem kell. Csipetnyi élet, ami még dukál, s elindulok könnytől homályos szemmel. Varga Imre

Gyere, fater, indulj, a motorod rád vár! A szemüveged is itt van, tiszta már. Erre az útra, most ne haragudj, de nem megyek veled, Én maradok, az élet visszavár.

Úgy érezte, a szíve kiröppen a mellkasából. Olyan volt, mintha papírból vágták volna ki, lassan forgott, majd ellibegett a mesés világba, ahol az álomszép, csodás jövő várt rá.

Múltkor, ahogy az utcán mentem, magam sem tudom, miért, váratlanul a következő mondatot intéztem magamhoz: "Nem könnyû felnőttnek lenni, de egy jó biztos van benne, nem kell iskolába járni." Lehet, hogy gyermekes voltam, de őszinte. Pilinszky János

Az iskola nem az élet előszobája, hanem a való élet. Stephen Fry

Az egyetem olyan, mint a katonai kiképzés: az első egy-két évben nem látsz ki belőle, annyira sok, annyira beterít. De kell ez a sok: mint amikor beleugrasz valamibe, és abban nyakig elmerülsz. Ez a sok egy darabig teher, fullaszt, de aztán átlendül valami minőségibe.

Rengeteg ügyemet elrontottam, De sosem paráztam, mert otthon feloldódtam. Mama! Kikészítettem a fél iskolát, De mindig tudtam, anyu várja haza a kisfiát.

Én a kamaszkort is rosszul csináltam. Lázadtam, de nem eléggé. Az a jó, ha a kamasz feszegeti az istrángot, de aztán lerázza magáról, és elkezdi a saját életét. Jordán Adél

Ma este hazafelé menet belefutottam egy utcai balhéba. Egy kocsma előtt két férfi dulakodott, többen részegen buzdították őket. (...) És én mindeközben csak egyetlen dologra tudtam gondolni: arra, hogyan ível felfelé a szád sarka, amikor elmosolyodsz. És az a hihetetlen érzésem támadt, hogy abban a pillanatban te is éppen rám gondolsz. Tudom, hogy ez különösen hangzik. Talán a színházra gondoltál, vagy a gazdasági válságra, vagy arra, hogy vegyél-e pár új függönyt. De ennek az őrült életképnek a kellős közepén hirtelen rájöttem, hogy ha van valakid, aki megért, aki vágyik rád, aki önmagad javított kiadását látja benned - ez a legcsodálatosabb ajándék. És még ha nem is vagyunk együtt, a puszta tudat, hogy számodra én vagyok az a valaki, az egész életet jelenti nekem. Jojo Moyes

Megyek utamon némán, csendesen S merengek édesbús emlékeden, Lábam a sápadt avart zörgeti, Szemem el nem sírt könnyel van teli. Endrődi Sándor

A múlttal való gyors szakítás - belérúgás. Vaszary János

Még egész kicsi voltál, amikor anyád bajai elkezdődtek. Akkor borzasztóan magam alatt voltam, nem tudtam, mit tegyek. Csak ültem a széken búskomoran. Te ezt persze láttad, és valószínû meguntad, mert egyik alkalommal odaugrottál hozzám, és adtál egy nagy puszit. Aztán mentél is tovább azzal a lendülettel, mintha csak úgy útba estem volna.

És újban hittem, mikor láttam, hogy egy-egy álmom messze hagy, de álmaimnak legszebb álma te voltál - s a végső te vagy.

Az ember az érettségi után kiszakad a nagybetûs életbe, eltûnnek a barátai a szürke ködben, aztán azt veszi észre, hogy vége a mókának.

Én is úgy indultam el, hogy mélyen a szívemben Szép és sosem fogyó vágyakat őriztem. De száz és száz országúton, száz és száz városban, Száz és száz ölelésben ezerszer változtam. Piramis