Téma
Bátorság próbája idézetek
-
Olyan arányban halnak ki a Föld fajai, amit a dinoszauruszok kora óta nem tapasztaltunk, és mindezért mi, emberek vagyunk a felelősek. Sok faj a fennmaradásáért küzd az élőhelye eltûnése, a klímaváltozás vagy a környezetszennyezés miatt. A legtöbb, amit tehetünk, hogy segítünk megállítani vagy visszafordítani a fajok e tömeges kipusztulását. Óvjuk az élőhelyeiket és a biológiai sokféleséget azáltal, hogy csökkentjük a bolygót terhelő igényeinket, a fogyasztásunkat és a károsanyag-kibocsátásunkat, továbbá védjük a lakóhelyünket övező természetet, vagy természetvédelmi programokhoz csatlakozva bizonyos fajokat. Ha mindannyian megteszünk minden tőlünk telhetőt, azzal hozzájárulhatunk néhány veszélyeztetett faj túléléséhez. Addig pedig élvezzük azt, amink van!
-
Fajtánk minden felfedezése és teljesítménye, ha az evolúció szempontjából nézzük, még mindig gyerekcipőben jár. Talán éppen ezért hajlunk ennyire az erőszakra, vagy talán éppen ezért maradtunk ilyen esendő, érzelgős teremtések, akik mindig szeretetre vágynak, s mindig egyedül érzik magukat. Mint 30 ezer éves totyogó kisgyerekek, egyszerûen nem tudunk jobbat kitalálni. A gyermekek bolygója vagyunk, a Föld: egy hatalmas árvaház, ahol nincsenek felnőttek, akik elvezetnének minket az univerzumba. Kénytelenek vagyunk saját magunkat tanítani, úgy tanulni, hogy közben megyünk, élünk és meghalunk, mint ahogy a vörösvérsejtek cirkulálnak, hanyagul magukra hagyatva az emberi testben - olyan fiatalon, olyan tapasztalatlanul és olyan naivan.
-
Nehéz és kockázatos a rövid távú jóslás. Mert "könnyû", kockázatmentes azt jósolni, hogy 2350-ben, mondjuk, megteremtjük a Földön kívüli civilizációkkal a kapcsolatot; e jóslat kieszelője, illetve felhasználója szinte semmit sem veszt, ha jóslata nem következik be. De aki "mindössze" 20 évvel helyezi előbbre a cselekményt, az még szembesülhet saját jóslataival. Apáti Miklós