Téma
Belső béke idézetek
-
Születésünktől fogva szabadok vagyunk. Akik ezt el akarják venni tőlünk, legyenek bármilyen erősek, engem nem érdekel. A lángoló víz, a jeges tájak... egyik sem érdekel! De az lehet a világ legszabadabb embere, aki látta mindezeket. Küzdj! Ez olyasmi, amiért az életemet is adnám. A világ odakint talán félelmetes hely, de ez nem számít. Talán kegyetlen hely, de ez lényegtelen. Küzdj!
-
A lelki szeretetben énünk kőkemény falai megrepedeznek, s mint az árvíz, kilépünk magunkból, s a másik világát is elöntjük. Még akkor is, ha ez a világ tele van gátakkal, akadályokkal, szögesdrótokkal. S mindezek hiába bántanak, sértenek, karcolnak vagy sebeznek. Bárki, aki hozzánk is belép szöges, tüskés, csapdákkal és akadályokkal teli országba jut. Onnan tudod, hogy valaki szeret, hogy túllép ezeken a bántó akadályokon, sérelmeit megbocsátja, hibáidat eltûri, s elfedi. Müller Péter
-
Ki tudja mérni a boldogságot? Csak mi magunk, magunknál. Túl alacsony? Vegyünk egy másik mércét vagy hasonlítsuk magunkat azokhoz, akik a boldogságlétra alacsonyabb fokán állnak! Ahogy a státusznál, úgy itt is, mindig vannak felettünk és alattunk is. Nézzünk tehát lefelé, az biztosan segít. Csak nehogy tériszonyunk legyen!
-
Hogy megvédjük magunkat ebben a világban, nemcsak mítoszokkal és vallásokkal, gondolatokkal és hiedelmekkel vesszük körül magunkat. Hanem zenével is. Hangokkal és ritmusokkal, dallamokkal és harmóniával. A zene is véd minket egy idegen világban. Betölti a körülöttünk lévő ûrt; a csend félelmetes ürességét. Fütyörészünk éjjel az erdőben, hogy ne féljünk, és ne legyünk olyan védtelenek a sötétben. Afrikai törzsek a dobok ritmikus morajlásával töltik ki az ürességet maguk körül. Amikor énekelünk, akkor az énekhang hullámai töltik ki a teret körülöttünk. Egy walkmannel az övünkön és egy fülhallgatóval a fejünkön kizárjuk a valóságos világot; gyalogolhatunk egy félelmetes metropolis legzajosabb utcáján, közben mégis a zene és a harmónia világának közepén érezhetjük magunkat. Körülvesz minket a dallamok és ritmusok láthatatlan védőburka. Amikor a zene elhallgat, a nemlét és a csend birodalma vesz újra körül minket. Hankiss Elemér
-
Az emberélet nagyszerût igér: mily szép a nappal, és mily nagy az éj! S mi, bár becéznek édeni hatalmak, alig örvendünk a királyi napnak: zavaros harcba sodródik az ember most magával, aztán a környezettel: senkinek sem juthat igazi társ, komor kívül a belső ragyogás, ragyogó arc alól a bú kiüt, az üdv előttünk - s nem látjuk, hogy üdv. Johann Wolfgang von Goethe
-
Amikor a lehetőségek közül választunk, nem csak azt a kérdést kell feltennünk magunknak, hogy miként győzzük le a közvetlen fenyegetést, hanem azt is, hogy milyen világban fogunk élni, amikor elmúlik a vihar. Mert igen, a vihar el fog múlni, legtöbbünk még életben is lesz - de egy másik világban fogunk élni. Yuval Noah Harari
-
A válságot tûrni kell: időt kell adni, hogy a lélek, aki lassú, megértse magát. Oda kell húzni magunkhoz a bajt, gyere, a tiéd vagyok. Nem leszek öngyilkos, elfogadom magam. És téged is. Ekkor a bú gyakorta elillan. Az ördög nem szereti, ha szeretik. Te pedig továbbléphetsz. Egy szinttel feljebb, ahol kis idő után vár rád - egy újabb élet-válság. Kornis Mihály