Téma
Beteljesülés idézetek
-
Amikor azonosulsz az egóddal, elkerülhetetlenül elfog az az érzés, hogy már nem vagy szabad. A háttérben mindig ott van benned, hogy így vagy úgy, de fogságba estél, hogy nem ez az igazi valód, és hogy az élet, amit élsz, nem elégít ki téged. A szabadság elvesztésének érzését saját belső éned okozza, amely egódon áthatolva próbálja küldeni saját impulzusait a világ felé. Belső éned az is, aki képes érezni a beteljesült elégedettséget. Ha követed a belső énedből érkező impulzusokat, és eleget teszel azoknak, szinte mindig elégedettnek fogod érezni magad. Úgy fogod érezni, hogy jó volt, amit tettél, bármilyen jelentéktelen dologról legyen is szó. Ha belső énedből kiindulva lépsz kapcsolatba az emberekkel, akkor ezt a kapcsolatot tényleg érezni is fogod, tudni fogod, hogy "megérinted" a másikat, és te magad is "érintve" vagy. A beteljesülés érzése fog eltölteni.
-
Értek az élvezetekhez. Megvan hozzá az adottságom, amelyet az idők s a történelem során fáradhatatlanul tökéletesítettem, és szerénység nélkül állíthatom, hogy valóságos mesterévé váltam a gyönyörûségeknek. Pontosabban szólva annak, hogy miképp lehet az élet valamennyi gyümölcséből - még a rothadókból is - kifacsarni a gyönyör nektárját. Mario Vargas Llosa
-
Ha a "boldognak lenni és boldognak maradni" illúzióját feladod, és elfogadod, hogy életed és kapcsolatod célja nem más, mint hogy az évek folyamán "teljes" emberré válj, akkor nagyjából realisztikus elképzelésed lesz mindarról, amit elvárhatsz. A konfliktusokat ekkor már nem fenyegetésnek tekinted a kapcsolatra nézve, hanem elfogadod, hogy hozzátartoznak; segíthetnek neked abban, hogy a teljesség felé vezető úton továbbhaladj.
-
Csak azok a boldogok, akik megszenvedik az érzéseiket, akik az érzésbe beleremegnek, és úgy ízlelik, mint valami nyalánkságot. Mert fel kell fognunk minden érzelmünket, akár boldog, akár szomorú, el kell telnünk vele, meg kell ittasulnunk tőle a legharsányabb boldogságig, vagy a legfájdalmasabb gyötrelemig. Guy de Maupassant
-
Boldog lehetett volna, igen, s talán boldog is volt, csak nem merte kimondani, mi több, bevallani sem, tehát annak rendje-módja szerint át sem élte. Mintha attól félt volna, hogy ha elengedi magát, ha átengedi magát a ritka (a váratlan?, az ismeretlen?) érzésnek, ha elhiszi, hogy ez az a lelkiállapot (elégedettség?, beteljesülés?), aminél nincs, nem lehet tökéletesebb, akkor vége, akkor azonnal megszakad, elszáll. Bertók László
-
Az önmegvalósított ember kizárólag a lélekben leli örömét, ezért tetteivel nem törekszik jámborrá válni, és nem zúdít bûnt magára azáltal, hogy eláll kötelességeitől. Minden élőlény közül egyedül ő az, aki sohasem függ senkitől, és kizárólag ő az, akinek semmilyen személyes igénye nincs e világgal szemben. Bhagavad-gíta